Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)

A telkibányai ércesedés karbonátásványai (Szakáll Sándor & Kovács Árpád)

Fig. 3. Crystal form of cal- 4. ábra. Romboéderes kalcit kristályok a Tercz-tárócite from Jupiter shaft. ból. Kcpszélesség: 4 cm. (HOM 12901) Fotó: Kulcsár G. c{2ï3l} Fig. 4. Rhombohedral calcite crystals from Teréz adit. Width of the picture 4 cm. (HOM 12901) (Photo: G. Kulcsár) A Teréz-táróból származó karbonátos erek üregeiben romboéderes termetű - a {0111} forma által határolt - kalcit kristályok a cm-es nagyságot is elérik (4. ábra). Ritkábban, de találhatók szkalenoéder és romboéder kombinációk alkotta kristályok is. Megjegyzendő, hogy a Kánya-hegyen, a gerincen található horpák anyagában igen sok kalcit utáni kvarc pszeudomorfózát lehet megfigyelni, melyek azt jelzik, hogy eredetileg sokkal jelentősebb mennyiségben vettek részt a karbonátok a telérek kitöltésében. A Veresvízi-horpamező telérkitöltéseiben, illetve a Kánya-hegyen nem ritkák az olyan telerkvarc példányok, melyeket valószínűleg a táblás-lemezes kalcit kioldódása után megmaradt üregrendszerek szabdalnak föl („vagdalt kvarc"). A Ferdinándaltáróból általunk vizsgált kalcit többnyire néhány % mangánt és vasat tartalmaz. Végül az Alsó-Fehér-hegyi-táró hányóján találtunk dm-es, tömött kalcit példányokat, kevés pirithintéssel. 2. Dolomit A kalcit után a legelterjedtebb karbonát-ásvány Tclkibányán. A Ferdinánd-altáró András-telért harántoló szakaszában, karbonátos kiválások között említi Székyné Fux (1970) DTA vizsgálatok alapján. Koch (1966) a Hasdát-völgyben pirit társaságában figyelte meg romboéderes kristályait. Mikroszonda és röntgendiffrakciós vizsgálatainkkal megállapított előfordulásai: a Ferdinánd-altáróban a barnás színű karbonáterek fő alkotója. A Hasdát-völgyben, illetve a Hosszú-völgyben a kalcedonon mm-es romboéderek, a Veresvízi-horpamező hányóin dm-es tömegek kalcittal összenőve és önállóan. Az üregekben mm körüli