Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)
A telkibányai érces terület bányászati és kutatási eredményei a középkortól napjainkig (Székyné Fux Vilma)
végezték. így: Bem B. (1950), Lengyel E. (1947), Liffa A. (1947), Pollner J. (1947), Scherf E. (1950), Schréter Z. (1947^18). 1948-ban a Gazdasági Főtanács a telkibányai bányászat újraindítására összefoglaló tanulmányt készített, amelyet az Iparügyi Minisztériumnak a kutatás megindítására megküldött. Az Iparügyi Minisztérium Bányászati Osztálya ezt a tervet 1948. dec. 15-én tartott ülésén kedvezően véleményezte, és a kutatások megkezdését javasolta. Alliquander Ö. részletes jelentésében az előzetes, 1926-ban készült bizottsági jelentés alapján a következőkben foglalta össze a kutatási tervet: A Bizottság a gyepű-hegyi András-táró legmélyebb szintjét fejtésre alkalmasnak találta. Akutatást azonban nemcsak a Gyepű-hegy, hanem a Kánya-hegy É-D-i csapású telcreinek legalsó szintjére is ki kell terjeszteni. A telérek ilyen szintű megvizsgálására, a kutatás programjának megvalósítására legalkalmasabbnak látszott a Telkibánya ÉK-i végéről, a völgytalpról kiinduló Ferdinánd-altáró. Az altáró meglévő részének kitisztítása és mintegy 2 km-es meghosszabbítása lehetővé teszi a gyepű-hegyi és a kánya-hegyi telérek harántolását és csapásmenti megkutatását. így az altáró a bányászati adatok alapján a teléreket a Gyepű-hegyen a régi termelésnél 20-30 m-rel, de a Kánya-hegyen mintegy 120 m-rel mélyebben harántolná (2. ábra). A Bizottság véleménye szerint utóbbi pillérmagasság különösen alkalmasnak látszott a nemesfém-tartalom változásának megállapítására (Scherf, 1960). Ezért a nagyarányú bányászati kutatás Telkibányán 1950-ben a Gycpű-hegyben fekvő Ny-K-i irányú Ferdinánd-altáró kitisztításával, járhatóvá tételével indult meg. A telkibányai kutatások elindítói remélték, hogy az altáró szintje nemesfémben gazdagabb lesz. Sajnos ezt a gyepű-hegyi telérek (András, János) nem bizonyították. Műszaki nehézségek, pénzhiány miatt a Ferdinánd-altáró lényeges meghosszabbítása is elmaradt. A kánya-hegyi telérek harántolása — a geológusok ellenkezése dacára — nem a kívánt pillérmagasságban, hanem csaknem 100 m-rel magasabban történt. Igy nem kaptunk adatot arra, hogy Telkibányán az eddig még fel nem tárt mélységben nagyobb nemesfém-tartalom van-e. A kánya-hegyi Lobkowitz-telér harántolása a Csengő-bányában mégis igen fontos eredményt hozott az ún. 80-as szinten fellépő galenittel, szfalerittel, kalkopirittel. A nagyarányú bányászati kutatás másik fontos eredménye a geológusok (Pantó G., Scherf E., Székyné Fux V.) javaslatára a Baglyas-völgyben lemélyített 1240 m-es alapfúrás (1. ábra), amely a felszíntől számított 900 m-ben egy idősebb, bádeni ércesedés szulfidjait (szfalerit, galenit, kalkopirit) tárta fel. 3. A telkibányai ércesedés kiterjedése A telkibányai ércesedés a Telkibánya, Pányok, Kéked, Hollóháza, Nyíri községek által harántolt területen, a Tokaji-hegység középső részén, a történelmi Abaúj vármegye területén fekszik. Kutatása és bányászata Telkibányához kapcsolódik. Ennek
