Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)

A telkibányai ércesedés szulfidásványai (Szakáll Sándor, Molnár Ferenc, Kovács Árpád & Dódony István)

előfordulását a telérek felszíni kibukkanásaiban Pantó-Dobosi (1980), Dobosi (1981, 1984) és Hajdú (1987) is megfigyelte. Azonban olyan továbbnövekedési szegélyeket is megfigyeltünk, melyek nem dúsulnak As-ban (Fehérhegy, Hasdát-völgy) (3. ábra). A pirit legtöbbször mm-es nagyságú hexaéderes, ritkábban pentagondodekaéderes (4. ábra), oktaéderes, kubooktaéderes termetű kristályokban, vagy xenomorf szemcsékben, illetve hintésekként jelenik meg a telérkitöltésekben és az apró üregek falán (5. ábra). Koch (1966) a Hasdát-völgyből a következő kristályformákat említi: {210}, {111}, {100}. A pirit bomlásából goethit vagy ritkábban jarosit keletkezett. Gyakoriak ezen ásványokból álló pszeudomorfózái is. 3. ábra. Pirit továbbnövekedés (As-mentes) szfalerittel. Hasdát-völgy. (Visszaszórt elektronkép) Fig. 3. Pyrite overgrowth (As-free) with sphalerite. Hasdát Valley. (Back-scattered electron image) 4. ábra. Pentagondodekaéderes piritkristályok. Gyepűhegy. (Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel) Fig. 4. Pentagondodecahedral pyrite crystals. Gyepű Hill. (Scanning electron micrograph) 5. ábra. Pirit kristályformák. n{210}, d{100} Fig. 5. Crystal forms of pyrite. n{210}, dflOO} A piritben zárványok formájában galenit, akantit szfalerit és termésarany fordul elő. Különösen az akantit és a termésarany megjelenése mondható elterjedtnek pirit zárványaként (András-telér, Hasdát-völgy, Mária-bánya, Veresvízi-horpamező).