Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)
Új eredmények a telkibányai érces terület kutatásában (Horváth János & Zelenka Tibor)
6. Az ércesedés összefoglaló jellemzése Az ércesedés a felszínközeiben a Gyepű-hegyen és a Kánya-hegyen is a kálimetaszomatizálódott andezit intrúzióhoz kötött. Amelyebb szinteken a kálimetaszomatózis által különböző mértékben átalakított, piroxénandezit összetételű, intenzíven propilitesedett kőzetek is ércesedtek. Az intruzív test a Telkibánya-2. sz. mélyfúrás adatai szerint 1200 m mélységben is megtalálható, végig érces nyomok kíséretében (SzékyFux, 1970). A rendelkezésre álló adatok alapján a felszíntől a mélység felé több ércesedési típus figyelő meg. 6.1 Kovás telérek, agyagos és karbonátos telérek. Jellemzőjük az arany dúsulása és az ezüst jelenléte. A telérkvarchoz kötötten termésarany ércesedés (Au 1-15 g/t) jelentkezik. A kvarcitban található hegyikristály jellegű kvarc epitermás hőmérsékleten (200 °C) képződött (Hajdú, 1987). A teléreket kísérő kovás breccsák kvarca magasabb hőmérsékletű (230 °C), ezekben az ezüsttartalom jelentős (Ag 100-750 g/t) 6.2 Piriihez kötött nemesfém-ércesedés. Apirithez kötött, arany- és ezüst- komplex szulfidokként jelen lévő ércesedés főleg az agyagásványos (kaolinit, il lit, montmorillonit) kitöltésű telérekben jelentős, ugyancsak magas arany (1-70 g/t), ill. ezüst (100400 g/t) tartalommal. Az oxidációs zónában a pirit limonittá alakult át. A középkori táróbányászat elsősorban ezt az övet fejtette. A Lobkowitz-telér Csengő-bánya által feltárt nemesfémdús részei azt bizonyítják, hogy Telkibányán a Kánya-hegy teléreinéi legalább 300 m pillérmagassággal lehet számolni. Ezt a megállapítást megerősítik a középkori nemesfém-táróbányászat szintjei (Gusztáv Adolf-táró 340 mBf; Tamás-táró 600 mBf.) 6.3 Breccsák. A breccsás képződmények jelentős méretűek, horizontálisan és vertikálisan is több száz méter kitérjedésűek. Átlag 3-5 m vastagsággal vehetők Figyelembe, Ag dúsulással, Au kíséretében. Az ércesedés mind a telérekben, mind a breccsákban kéményes struktúrával jelentkezik. 6.4 Stockwerkes típusú ércesedés. Astockwerkes ércesedés a breccsás zónák peremi fáciesének tekinthető, átmenettel a mélység felé, illetve, a veresvízi területen, a felszín közelében. Arany és ezüst is található benne. A rendelkezésre álló nemesfém-elemzési adatok és az analóg területek adatai alapján viszonylag alacsony koncentrációjú, ám nagy tömegű nemesfém-ércesedés várható. 6.5 Mélyebb szinti pirites, nemesfém Stockwerk ércesedés. Ez az ércesedés a Telkibánya-2. sz. mélyfúrás adatai szerint a következő érc kitöltési formákban ismerhető fel: a., pirites, kalcedonos, kovás erek; b., pirites kalciterek; c, pirites, kalcedonos, agyagos telérek.
