Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)

Új eredmények a telkibányai érces terület kutatásában (Horváth János & Zelenka Tibor)

karbonátos átalakulás a felsőbb részeken, a kloritos-epidotos átalakulás a mélyebb szinteken található, mindkét esetben jelentős piritesedés kíséretében (Széky-Fux, 1970). 43.2 Horizontális zonalitás. A bányavágatokban a telérek és a mellékkőzetek viszonyát tekintve aszimmetrikus horizontális zonáció mutatható ki: a meddő mellékkőzethez tektonikai felület mentén telérzóna csatlakozik, amely mellett breccsás zóna található, fokozatos átmenettel a Stockwerkes mellékkőzetbe. Az egyes telérek körzetében horizontálisan kb. 10-50 m széles átalakulási zónák ismerhetők fel agyagos-kovás nemesfémtartalmú, propilites (hintett szulfidos), bontott kálimetaszomatit, ép kálimetaszomatit tagokkal. 4.4 Kéményes, oszlopos ércstruktúra A nagyszámú elemzési adat és az aknákban, valamint a különböző egymás alatti vágatszinteken végzett részletes helyszíni vizsgálatok alapján felismerhető, hogy egy telér csapásvonala mentén az ércesedés ún. kéményes, oszlopos struktúrát mutat (21. ábra). Ezt bizonyítja a Lobkowitz-telér Csengő-bánya 80-as szintjén, az E-i csapásvágatban végzett feltáró munka (Széky-Fux, 1970) adatainak értékelése is, amely szerint a nemesfém-ércesedés részben a szfalerithez, részben a pirithez kötődött. A két típusnál a telérkitöltés eltérő, ugyanis a szfalerites ércesedés kovás-kalcedonos-pirites telérhez kötött, míg az önálló pirites ércesedés agyagban található, kvarcos gumók, fészkek kíséretében. Amint azt a MONTAN GM kutatásai során kimutatta (Horváth, 19851991) a két telérrész egymás mellett átfedésben is megtalálható, bizonyítva a legalább két szakaszú ércképződést. A kétféle érckitöltés méretében és helyzetében eltérő jellegű. A teléren belül ércoszlop ismerhető fel, a telértől eltérő irányú dőléssel. A három szinten, 50 m pillérmagasságban feltárt Lobkowitz-telér adatai alapján a teléren belül a szfalerites ércoszlop D felé dől kb. 70°-kal, míg azt keresztezve az arany tartalmú pirites ércoszlop 85°-kal É-ra dől (22. ábra). A két ércoszlop méretei a következők: Ércoszlop Vastagság Magasság Szélesség szfalerites, pirites kvarcos 30-40 cm 35 m 8 m pirites kvarc-fészkes agyag 15-30 cm 50 m 15-17 m Az ércesedés a központi kálimetaszomatizált hordozókzőeten kívül, az andezitekben és a riolitokban is hasonló zonális struktúrát mutat (fehér-hegyi ércesedés, csöcsvölgyi ércesedés stb.). Kimutattuk, hogy a régi nagyméretű szállítóaknákat és légaknákat mindig ércoszlopokra telepítették, így az aknák mélyítése során egyúttal érckitermelést is folytattak.