Papp Gábor - Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: Az erdőbényei Mulató-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 1. Miskolc, 1993)

Az erdőbényei Mulató-hegy járulékos ásványai (Szakáll Sándor - Kovács Árpád)

19. ábra. Gipsz tús kristályainak halmaza hialit gömbökön (Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel, Jánosi A. — Várhegyi Gy.) Fig. 19. Gypsum, aggregate of acicular crystals, grown on hyalite spheres. (Scanning electron micrograph, A. Jánosi — Gy. Várhegyi) Gipsz — három különböző környezetben található. 1. A hialit felületén, a felület csak pásztázó elektronmikroszkóppal észlelhető pórusaiban figyelte meg apró tűs halmazokként Molnár & Takács (1993) illetve Jánosi A. és Várhegyi Gy. A19. ábrán látható kristálycsoportból az EDX-elemzés kalciumot és kenet mutatott ki. 2. A kvarc harmadik generációs kristályainak felületén goethit társaságában jelenik meg. 3. Koncentrikus felépítésű mangán-kalcit gömbök sávhatárain (HOM lelt. sz.: 10.018), ill. mangán-kalcitban (HOMlelt. sz.: 10.582) elhelyezkedő„mauritzit"-szálak repedéseiben és szélein található több fázisból álló durvább (néhány mikrométeres) szemcsés anyag egyik állandó alkotója. Mindezek alapján az ásvány az oldatok bepárlódásának egyik utolsó terméke, ill. epigén képződmény lehet. Halotrichit (?) — Tokody (1962) említi a szferosziderit gömböcskékre települt gyakori fehér szálacskáit. Vizsgálataink során nem találtuk meg. Mivel az ásványról semmiféle vizsgálati eredmény nem ismeretes, erdőbényei előfordulása kérdésesnek tekinthető.