Papp Gábor - Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: Az erdőbényei Mulató-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 1. Miskolc, 1993)

Bevezetés (Papp Gábor - Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás)

E KÖTETET SZTRÓKAY KÁLMÁN PROFESSZOR EMLÉKÉNEK AJÁNLJUK BEVEZETÉS A sorozat első kötete az óriási hólyagüregeiről híressé vált erdőbényei Mulató-hegy kőfejtőjének üregkitöltő ásványait mutatja be. A Mulató-hegy lakkolitja az Eperjes—Tokaji-hegység déli részén, Erdőbénye községtől délkeletre emelkedik. A kopár, részben szőlővel beültetett domb szerényen húzódik meg a magasabb hegyek között (1. ábra). Ismertségét az ásványtanban annak köszönheti, hogy 1925-ben kőfejtőt nyitottak benne. A Hubertus-kőfejtőben a termelés közel hatvan év után, 1983-ban szűnt meg (2. ábra). A kőzet hólyagüregeiben található ásványokkal Tokody (1962a, 1962b) és Tokody, Mándy & N. Varga (1957a, 1957b) foglalkozott először*. Vizsgálataik során egy barnásfekete, bársonyos, oszlopos halmazokban megjelenő ásványt találtak, melyet új fajként írtak le, és Mauritz Béla professzorról „mauritzit"nak neveztek el. A „mauritzit" mellett Tokody a következő ásványfajok és változatok — elsősorban optikai és kémiai vizsgálatokon nyugvó — leírását közölte: ilmenit, kvarc, kalcedon, kvarcin, opál, tridimit, talkszerű rétegszilikát, sziderit, szferosziderit, kalcit, barit, halotrichit. Kulcsár & Barta (1971) figyelte meg elsőként a hólyagüregek falán fennőtt amfibolt és cristobalitot. Kákay Szabó (1983) korszerű anyagvizsgálati eljárásokkal újravizsgálta a vitatott státusú mauritzitet, és megállapította, hogy az ásvány rétegszilikát, közelebbről egy nagy vastartalmú trioktaéderes szmektit. A kőfejtő ásványainak minél teljesebb körű újravizsgálatát számos intézmény és szakember összefogása tette lehetővé. Amunka során arra törekedtünk, hogy a régebbi ismereteket korszerű műszeres vizsgálatok eredményeivel egészítsük ki. A mostani feldolgozás során az eddig leírt 12 ásványon kívül további 14 ásványt sikerült kimutatni. A Mulató-hegy üregeinek jelenleg ismert ásványait az I. táblázat sorolja fel. Kötetünk egységes szerkezetben mutatja be a régi és az új eredményeket. A bevezetéshez tartozó irodalmi hivatkozásokat lásd a kötet végén!