Papp Gábor - Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: Az erdőbényei Mulató-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 1. Miskolc, 1993)

Az erdőbényei Mulató-hegy karbonátásványai (Weiszburg Tamás - Kovács Árpád - Bada Gábor - Jánosi Melinda - Lovas György - Olaszi Vendel - Papp Gábor - Szakáll Sándor)

4. Hogyan képződtek a karbonátok? A Mulató-hegy üregeinek karbonátásványai kivétel nélkül hirdotermás eredetűek, a vulkáni utóműködés forróvizes oldataiból váltak ki. Számos megfigyelés bizonyítja, hogy a karbonát képződés több elkülönülő fázisban, és egy-egy fázison belül is szakaszosan történt. A több fázist az eltérő méretű és morfológiájú karbonát generációk mellett az is mutatja, hogy gyakran észlelni üde karbonátásványok alatt oxidálódott korábbi karbonátreliktumokat. Az egy fázison belüli több szakaszra pedig kézenfekvő bizonyíték a gömbhéjas kiválásoknál éles határokkal változó kémiai összetétel. Nehéz lenne megmondani, hogy pontosan hány képződési fázisra bontható a karbonátparagenezis. Eddigi megfigyeléseink alapján az egész szubvulkáni testet tekintve legalább hat fázissal számolhatunk, de egy-egy üregen belül ritkán találni együtt ezekből négynél többet. Annyi biztonsággal megállapítható, hogy volt egy kezdeti, csak a kis mangántartalmú sziderit (magányos romboéderek és gömbös bevonatok) képződését eredményező (1.) fázis, és hogy a záró fázisban (6.) gyakorlatilag tiszta kalcit (hófehér romboéderek és gömbös alakzatok) képződött. Akét szélső fázis között keletkeztek a magasabb mangántartalmú, többféle kationt tartalmazó karbonátok. E középső időszak tagolása bizonytalanabb. Látszik, hogy legalább négy fázisra (2.-5.) bomlik, de e szám csak az alsó korlátot jelenti. A 2. és 3. fázist gömbhéjas szerkezetű ritmikus kiválások (bennük oxidált zónák) és a tömeges mangán-kalcit megjelenése jellemzi. (A „mauritzit" képződése esik időben egybe e fázisokéval.) Ezután ismét kis mangántartalmú szideritromboéderek jellemzőek (4. fázis). A középső időszak befejezéseként (5. fázis) keletkezett a kéveszerű, valamint a kávébarna, egyenetlen felszínű romboéderekként megjelenő mangán-kalcit. 5. Mitől különleges ez a karbonát paragenezis? Tudjuk, hogy a sziderit és a kalcit is igen közönséges ásványnak számít Magyarországon. Hazai és Kárpát-medencei példákból (pl. Selmecbánya, Kapnikbánya) azt is tudjuk, hogy a mangán beépülése sem ritka ezekbe az ásványokba. Egy dolog azonban mégis különlegessé teszi a Mulató-hegy karbonát paragenezisét. Ez pedig a magnézium gyakorlatilag teljes hiánya. (Az elemzések töredékénél jelent csak meg, és ott is legfeljebb néhány százaléknyi menynyiségben). Nyilvánvalóan a befogadó kőzet szokatlanul alacsony