Papp Gábor - Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: Az erdőbényei Mulató-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 1. Miskolc, 1993)

Az erdőbényei Mulató-hegy karbonátásványai (Weiszburg Tamás - Kovács Árpád - Bada Gábor - Jánosi Melinda - Lovas György - Olaszi Vendel - Papp Gábor - Szakáll Sándor)

A másik, kb. 15 mm-es sugarú gömbszelet (HOM) szín alapján nyolc, többé-kevésbé koncentrikus lefutású, sötét és világos zónára volt osztható. Az egyes zónák kationmegoszlásában nem volt lényeges eltérés, az uralkodó vas mellett annak nyolcadát-tizedét kitevő mennyiségű mangán volt mindig jelen. Az ásványos összetétel viszont érdekes változást mutatott: a legkülső zóna tisztán szideritből, a legbelső pedig uralkodóan hematitból és goethitből állt, idáig jó egyezésben az előzőekben leírt mintánál tapasztaltakkal. A közbenső zónák azonban nem az e két tag közötti folyamatos átmenetet tükrözték, hanem a karbonát és oxid-hidroxid héjak ritmikus változását mutatták, sőt ezen belül még a hematit és a goethit változásában sem lehetett törvényszerűséget felismerni. (Érdekességként megemlíthető, hogy az egyik közbenső rétegben a röntgen-fluoreszcens spektroszkópia jól mérhető bizmut tartalmat mutatott ki. Ennek a rétegnek a röntgen pordiffrakciós felvételén pedig megjelent egy, más felvételeken nem észlelt reflexió 3,28 Á-nél. Nyilván egy reflexió alapján nem határozható meg semmilyen fázis, azonban megjegyzésre érdemes, hogy a termésbizmut legerősebb reflexiója pont ezen értéknél található.) 3.2 Egyéb szerkezetek Ritkábban a gömbök parányi sugárirányú (radiális) szálakból épülnek fel. Vannak olyan esetek is, különösen a kalcit utolsó, tisztán kalcium-karbonátból álló hófehér gömbjeinél, ahol nem észlelünk sem sugaras, sem gömbhéjas szerkezetet. Ezeknél a példányoknál a gömbös alak a romboéderek szoros egymásba növésével jön létre (12. ábra). Az ilyen összenövés eredményezhet hajlott, nyeregszerűen ívelt formákat is. A légritkábbak az olyan gömbök, amelyek szerkezete sejtes, üreges (13. ábra). Ezek ágas-bogasan növekedő kristályok kusza halmazaiból állnak. Anyaguk többnyire sziderit. 12. ábra. Főtengelyük irányában párhuzamosan összenőtt lapos kalcit romboéderek. (Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel) Fig. 12. Calcite, fiat rhombohedra intergrown along the c axis. (Scanning electron micrograph)