Papp Gábor - Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: Az erdőbényei Mulató-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 1. Miskolc, 1993)

Az erdőbényei Mulató-hegy Si02-ásványai (Molnár Ferenc - Takács József)

épülnek fel (12. ábra). A szálak főzónajellege pozitív. A második generáció az első helyenként korrodált felszínére települő anizotrop, kövezetszerű halmaz. Benne kör alakú, szálakból felépülő metszetek is előfordulnak, melyek koncentrikus (barna-világosbarna) színzónásságot mutatnak. A sötétebb zónák kettőstörése nagyobb a világosabbakénál. A szálak főzónajellege pozitív. A röntgendiffrakciós felvétel alapján ez a változat is „opál-CT" szerkezeti típusú (8. ábra). 2.2.5. Sárgászöld opál A barnás árnyalatú sárgászöld opál a szferosziderit felszínére települő 1 mm vastag kéregként figyelhető meg. Áttetsző-átlátszó, szilánkosan törik. A sima, enyhén egyenetlen felületre apró, egymásba növő gömbök települnek. Vékonycsiszolatban a karbonát és a kiválás között sötétbarna májopál gömbök is felismerhetőek, melyeknek szerkezete és optikai sajátságai a már tárgyaltakkal egyezőek. Az ezt követő opálgeneráció a kék opálrudaknál ismertetett három zónából épül fel, azzal a különbséggel, hogy a legkülső részen — a felszín morfológiájának megfelelően — kör alakú, szálas szerkezetű metszetek láthatók. A szálas szerkezetű kiválások főzónajellege minden esetben pozitív. Ez a változat is szerkezetileg „opál-CT" típusúnak minősíthető (8. ábra). 12. ábra. Kék opálkéreg vékonycsiszolata visszaoldódási nyomokkal. (Polarizációs mikroszkópos felvétel, keresztezett nikolok) (MTM) Fig. 12. Thin section of blue opal crust showing traces of dissolution. (Photomicrograph, crossed niçois) (Hungarian Natural History Museum)