Rémiás Tibor szerk.: Miskolc város történetének dokumentumai II. Régészeti tanulmányok Miskolc korai történetéből (Miskolc, 1992)
B. Hellebrandt Magdolna: Miskolc kelta kora
nyi 19. számú ház alapján a típus használatát a római hódítás után is lehetségesenk tartotta. Budapest-Gellért-hegyen is került elő hasonló méretű és formájú ház, emlékeztet rá pl. a 9., 10., 16., ezeket a házakat is földbe mélyítették. FelsőszentivánY-Ángyi-hegyen és Regőly-Füzfáson feltárt házak is lekerekített sarkú, nagyjából téglalap alakúak voltak. 9 Klara Kuzmová összefoglalta a késő LT földbe mélyített, hosszúkás alaprajzú házakat, 80 a Duna-könyökig sorolta fel az ismerteket, Magyarországról az északi-dunántúli lelőhelyeket térképezte fel. Pilismarót-Basaharcon 1968-ban tártak fel egy földbe mélyített házat 1 A pannóniai őslakosság háztípusait Mócsy András összefoglalta. 82 Halimbáról kör alaprajzú házat is ismertetett, mely lényegében a tápiószelei III. ház analógiája. 8 A halimbai házak átmérője 4-8 m, a szelei ház felső padlószintjének átmérője kb. 4 méter. Bükkszentlászlón az V. szelvény szomszédságában, mint láttuk, Párducz Mihály 5,4 m sugarú körben zöldebb füvet figyelt meg. A Hallstatt kortól a középkorig talált benne leleteket, de épp emiatt is lehetséges, hogy bolygatott ház volt. Ugyancsak ház lehetett az erődítés északi felében, közel a széléhez egy nagyjából kör alakú folt, 4 melynek átmérője kb. 7-8 méter volt. A föld belseje itt az ásató megfigyelése szerint zsírosabb s őskori cserepek voltak benne, fölötte hasonló folt fele látszott. Tulajdonképpen kör alakú, 10 méter átmérőjű a X. szelvény is, melyet az ásató nem ok nélkül jelölt szelvényként is kör alakúra. Itt is fennáll a lehetősége annak, hogy ház, vagy melléképület volt eredetileg. Természetesen egy nagyobb méretű ásatás ezt a kérdést is eldönthetné. Angliai párhuzamokra hivatkozott Török Gyula a halimbaiak publikálásakor, 85 és a Marcus oszlopon ábrázolt házakra, valamint egy New-Yorkban őrzött edényre, mely a Metropolitan Múzeum gyűjteményében van, 86 ahol a fák és a madarak mellett kerek alakú házak ábrázolását is megfigyelhetjük. Minden adat amellett szól, hogy a halimbai házak lakói kelták, illetve a római foglalás után tovább itt élő kelták voltak. Bizonyított hogy az I-n. században még nagyobb számú kelta lakossággal számolhatunk. Az. ásatáson előkerült „cotinus" pénz a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában van. Ltsz. 30/1958. Biróné Sey Katalin meghatározása szerint az alábbiakat tudjuk róla: súlya 11,5 g. Elég rossz ezüst az anyaga, majdnem bülon (Xm. ábra). Típusát tekintve összevethető Dessewffy 1188-1190, illetve N. K. 3/1904/ 5. oldal 6. sz. verettél. Bükkszentlászló-Nagy sánc területén végzett ásatás alapján megállapíthatjuk, hogy mint a dunántúli kelta objektumokat, ezt is olyan helyen alakították ki, ahonnan a környező területet jól be lehetett látni, ellenőrizni lehetett az utakat, csak a természetes adottságokat kellett kiegészíteni, felhasználták és továbbfejlesztették a kora vaskori erődítést, mint ezt a gellért-hegyinél is láthatjuk. 89 Korai kelta anyag nincs, csak a későbbi időben foglalták el a magaslatot. A sáncon belül falu jellegű település lehetett, valószínű fa- és patics házak álltak itt. A területet bejárva láthatjuk, hogy a sánc északi és déli végénél is találunk késő kelta leleteket így arra következtethetünk, hogy nagy és hosszú ideig használt erődített település lehetett a Nagysáncon a kelta korban. 78 Bónis É., 1969.75. kép. 79 PetresÉ., 1971.132/10/. 80 Kuzmová, K. 1980.1-5. kép. 81 Horváth I.-Kelemen M.-Torma L, 1979.287. 82 Mócsy A., 1974.172-173. 83 B. HeUcbrandtM., Corpus 2. XCVI. tábla. 84 Párducz M., ásatási naplóban 1. oldal, július 3-án Irta. 85 Török Gy., 1961.63-66.21. kép. 86 Török Oy., 1961.22. kép. 87 Mócsy A., 1959. 88 Bónis É., 1971.33. 89 BónisÉ., 1965.4.
