Rémiás Tibor szerk.: Miskolc város történetének dokumentumai II. Régészeti tanulmányok Miskolc korai történetéből (Miskolc, 1992)

Wolf Mária: Régészeti adatok Miskolc középkori történetéhez

Kályhaszemtöredék. Fehér, szemcsés homokkal soványított, jól iszapolt, korongolt, kívül-belül simított, virágcserép alakú. Alján lyuk. Átm: 12,6 cm. XV-XVI. sz. Ltsz. 86.13.691. Kályhaszemtöredék. Sárgásfehér, szemcsés homokkal soványított, jól iszapolt, kívül-belül simított, virágcserép alakú, alján lyuk. M: 12 cm, Fá: 8,7 cm. XV-XVL sz. Ltsz. 86.13.692. Peremtöredék, Barnásszürke, szemcsés homokkal soványított, durván iszapolt, vastag falú, simított, egyenes, enyhén tagolt Nyakán bekarcolt egyenes vonalon hullámvonal díszíti. Átm: 11,5 cm. XII XIII. sz. Ltsz. 86.13.731. Peremtöredék. Szürke, szemcsés homokkal soványított rosszul iszapolt kívül simított, enyhén kihajlo, tagolt. Kormos. Átm: 7 cm. XÜ-XHI. sz. Ltsz. 86.13.708. Peremtöredék. Szürkésfehér, szemcsés homokkal soványított, durván iszapolt vastag falú, simított erősen kihajlo, magas, tagolt Vállán körbefutó bekarcolt vonal díszíti. Átm: 8,4 cm. XII. sz, Ltsz. 86.13.704. Peremtöredék. Vörös, szemcsés homokkal soványított rosszul iszapolt kívül simított enyhén kihajlo, kormos. Átm: 7,4 cm. XI-XV. sz. Ltsz. 86.13.726. Fenéktöredék. Barnásszürke, szemcsés homokkal soványított jól iszapolt simított kereszt alakú fenékbélyege és kis talpkarikája van. Átm: 7,8 cm. XIII. sz. Ltsz. 86.13.672. Az 1985-ös ásatás sem újabb Árpád-kori objektumokat sem az 1955-ben feltártak nyomát nem találta meg. A fentebb említett XII XIÏÏ. századi cseréptöredékek azonban a korábban itt már megtalált Árpád-kori telepre utalnak. A következő, 3. számú kutatóárkot a Széchenyi út 6. számú háztömb udvarán jelölték ki 8x2 méteres méretben, É-D-i irányban. Az árok betöltésében XV-XVL századi kerámiatöredékek kerültek elő, középkori objektumot azonban nem találtak, A bolygatatlan altalaj itt is 2 méter körül jelentkezett a leletek (26. kép) feltehetőleg a mindennapos szeméttel kerülhettek ide. Peremtöredék. Vörös, szemcsés homokkal soványított jól iszapolt korongolt jól kiégett erősen kihajlo. Nyakán körbefutó bekarcolt egyenes, alatta hullámvonal díszíti Átm: 13,6 cm. XV-XVL sz. Ltsz. 86.13.557. Peremtöredék. Fehér, homokkal soványított finoman iszapolt korongolt enyhén kihajlo, belül zöld mázas. Benyomkodott dísze van. Átm: 5,4 cm. XV-XVL sz, Ltsz. 86.13.562. Oldaltöredék. Fehér, szemcsés homokkal soványított jól iszapolt vékony falú, korongolt kívül erősen kormos. Sűrű, sekély hornyolatok díszítik. Átm: 6,8 cm. XI-XV. sz. Ltsz. 86.13.538. Oldaltöredék. Szürke, szemcsés homokkal soványított durván iszapolt vastag falú, mélyen bekarcolt vonalak díszítik. Átm: 7,2 cm. X-XI. sz.? Császárkori? Ltsz. 86.13.552. Peremtöredék. Vörös, törésfelületében szürke, szemcsés homokkal soványított, jól iszapolt korongolt enyhén kihajlo, benyomkodott dísze van. Átm: 8 cm. XV-XVL sz. Ltsz. 86.13.572. A Széchenyi út 8. számú ház udvarán tárták fel a 7. számú kutatóárokot Hossza 11 méter, szélessége az előkerülő közművek miatt változó volt Az árok lemélyítése során mintegy 10 méter hosszan lehetett követni egy 50-55 cm széles, durva homokkőtömbökből összerótt alapfalat A köveket nagyszemcsés, ma már elég rossz állapotban lévő habarcs fogta össze. Az árok betöltéséből és az alapfal mellől XVI-XVUL századi leletek, edénytöredékek, kályhacsempe darabok kerültek elő. Sajnos értékelhetőségüket erősen megnehezíti az a tény, hogy a közművezetékkel szabdalt földben többségük másodlagos helyzetben feküdt A kőfalról nem sikerült egyértelműen adatokat nyerni, mivel mindkét oldalán nagyméretű közművezetékek húzódnak, amelyek D-i végét kissé meg is rongálták. É-i irányban egy szennyvízgyűjtő csatorna és akna vágta el a fal további kutatásának lehetőségét Noha a régészeti adatok egyelőre igen csekélyek és nehezen értelmezhetők, nem lehetetlen, hogy az itt előkerült kőfalat Egri Gábornak a Derék-piac utcán lévő, 1562-ben Máté Ambrus kezébe kerülő kúriájával hozhatjuk kapcsolatba.

88 Mivel Miskolcon abban az időben kevés kőépítmény állott és a hely topográfiája is egyezik, feltevésünk talán nem tűnik túl erőltetettnek. Az 1985. évi régészeti ásatás legeredményesebb lelőhelye a Rákóczi út 2. számú hágnak udvarán kijelölt kutatóárok volt amely 9x2 méteres méretben, Ny-K-i irányban húzódott Az árok bontása során az első ásónyomokból salakos, téglatörmelékes réteg került elő, alatta körülbelül 1 méteres mélységben faszenes, átégett foltok voltak láthatók. Innen XVII-XVIII. századi edénytöredékek láttak napvilágot, ezt követően azon88 Marj alaki Kiss L, 1955.17.