Rémiás Tibor szerk.: Miskolc város történetének dokumentumai II. Régészeti tanulmányok Miskolc korai történetéből (Miskolc, 1992)
Wolf Mária: Régészeti adatok Miskolc középkori történetéhez
Késő középkori vaseszközleietet találtak Diósgyőr-Papírgyárban. A régi Téglagyártól mintegy 200 méterre D-re, a hegy oldalánál egy körülbelül 10 méter hosszú domb húzódik. Itt árok ásásakor a domb elejét megbolygatták, ekkor került elő a kaszából, ekevasból és más, meg nem nevezett tárgyakból álló leletegyüttes. Sajnos a leletmentési jelentésből sem a többi tárgy mibenléte, sem a lelőkörülményekre vonatkozó egyéb adat nem derül ki. Valószínűnek látszik azonban, hogy egy elrejtett vaseszköz lelet néhány darabja került itt elő, amely az egykori Diósgyőr falvihoz kapcsolható. Kétélű kardot találtak Miskolcon, a Szentpéteri kapuban, az egykori Városi Téglagyár területén (6. kép). 50 Kétélű kard. Vége letörött, pengéje közepén vájattal, egyenes keresztvasa végén gombbal. Markolata lapított gömb alakú. Kovácsolt vas. H: 935 mm, penge szélessége: 45 mm, keresztvas hossza: 195 mm. XD1. sz. Ltsz. 58.214.1. A kardot analógiái alapján a XDT. századra keltezhetjük, feltételezhető azonban, hogy hosszabb időn keresztül használhatták, mivel keresztvasa a XV. századi típusokkal mutat rokonságot. * 52 Hasonló kétélű kard került elő a Sajó medréből Sajóecseg és Sajószentpéter között (7. kép). Kétélű kard. Hegye letörött, a penge közepén vájattal. Egyenes keresztvasának végei kiszélesednek. Markolata a gomb előtt kissé elkeskenyedik és hajlott. Kovácsolt vas. H: 1170 mm, penge szélessége: 43 mm, keresztvas hossza: 216 mm. XIII. sz. Ez utóbbit ugyancsak a Xm. századra keltezhetjük, elképzelhető, hogy a tatárjáráskor a környéken zajlott harcok során került a Sajóba. Középkori edényt találtak Szirmabesenyő-Homokbánya Tsz tanyán (8. kép). Füles bögre. Vörös, homokkal soványított, finoman iszapolt, vékony falú, korongolt. Pereme egyenes, füle letörött. Vörös agyagmázán fehér festés, hullám és egyenes vonal. M: 8,6 cm, Szá: 7,9 cm, Fá: 6,2 cm. Késő középkor. Ltsz. 69.51.1. 53 Noha Besenyőt már 1291-ben oklevél említi, az előbbi késő középkori edényen kívül egyelőre nem kerültek elő olyan leletek, amelyek a falu Árpád- és késő középkori történetére utalnának. Más a helyzet azonban Felsőzsolcával. A falut 1281-ben említi először oklevél, ekkor már megkülönböztetik Alsó- és Felsőzsolcát. 54 A régészeti adatok azonban a falu ennél korábbi keletkezését igazolják. Felsőzsolcáról XI. századi temetőrészlet került elő. S végű hajkarikák, vésett félkör alakú díszt, ezüst pitykét, nyitott állatfejes karperecet, valamint 19 darab zöld-sárga gyöngyöt találtak. 55 Mindez arra utal, hogy Felsőzsolca már a XI. században létezett. A mai falu területéről viszont mindössze egy késő középkori kályhacsempe került elő idáig. 56 A közelmúltban azonban sikerült felfedeznünk egy olyan lelőhelyet, amelyet minden valószínűség szerint Felsőzsolca kora Árpád-kori elődjének tekinthetünk. À lelőhely a Kassa, Szerencs, Arnót útelágazás közelében, a hármas számú főközlekedési út mentén fekszik (II. ábra). Az alacsony domb jól láthatóan kiemelkedik még ma is mocsaras környezetéből. A területre a neve, a Várdomb elnevezés hívta fel a figyelmet, valószínűnek látszott, hogy itt egy földvár, vagy erődített település lehetett. A helyszíni szemle során egy 150x150 méter kiterjedésű őskori és kora Árpád-kori kerámiatöredékekkel, valamint egy n. Béla pénzzel keltezhető (CNH 79) lelőhelyet találtunk (9., 10. kép). 5 Oldaltöredék. Szürke, szemcsés homokkal soványított, rosszul iszapolt, durva anyagú, mélyen bekarcolt vonalak díszítik. Átm: 6,3 cm. XI-XII. sz. Ltsz. 88.20.4. Peremtöredék. Szürkésfehér, szemcsés homokkal soványított, durván iszapolt, érdes felületű, enyhén kihajló, tagolt. Átm: 6 cm. Xn-Xm. sz. Ltsz. 88.20.1. Oldaltöredék. Szürke, homokkal soványított, jól iszapolt, körömbenyomás díszíti. Átm: 3,3 cm. XI-XD:. sz. Ltsz. 88.20.6. 49 HOM Régészeti Adattára 542-68. 50 HOM Történeti Gyűjteménye. 51 A. Ruttkay, 1976.249., 261. 52 HOM Régészeti Gyűjteménye, leltározatlan. vö. Gádor J.-HellebrandtM., 1975.140. 53 Györffy Gy., 1963.758. 54 Györffy Gy 1963.817. 55 FehérG.-EryK-KratovánszkyA., 1962.36. 56 HOM Régészeti Gyűjteménye, ltsz. 53.1087.1. 57 HOM Régészeti Adattára 1895-87., HOM Régészeti Gyűjteménye, ltsz. 8820.1 -20.
