Rémiás Tibor szerk.: Miskolc város történetének dokumentumai II. Régészeti tanulmányok Miskolc korai történetéből (Miskolc, 1992)

Révész László: Honfoglalás- és államalapítás kori temetők Miskolcon

II. X-XI. századi temetők Miskolc területén (H. ábra) Kutatásunk mindeddig adós maradt a Miskolc határában felszínre került X-XI. századi temetők, leletek értékelésével. A korszak leletkatasztere Miskolcról 3, a vele szomszédos Szirmabesenyőről 2 leletegyüttest említ.

39 A megye e korszakhoz tartozó temetőit összegyűjtő munka Miskolcról már 5, Szirmabesenyőn viszont csak 1 lelőhelyet említ.

40 Miután e tekintetben elég nagy a bizonytalanság kutatásunkban, szükségessé vált e kérdéskör tüzetesebb vizsgálata. A szakirodalom hivatkozásaiban mindeddig a következő lelőhelyek bukkantak fel: Miskolc-Repülőtér,

41 Miskolc-Tapolca,

4 Miskolc-Városi Téglagyár (néha Szentpéteri kapu néven is említve),

43 Miskolc-Diósgyőr, Lankás út,

44 Miskolc-Vörös út,

45 Szirmabesenyő-Homokbanya,

46 Szirmabesenyő, szórvány leletek. Miskolc északi határában az első honfoglalás kori sírokat Megay Géza tárta fel 1951-ben. A lelőhely a Szirmabesenyőtől Miskolcig húzódó homokbánya, az Ózd-Bánréve felé haladó vasútvonaltól keletre helyezkedik el. Keletről a Sajó, nyugatról a repülőtér füves leszállópályája határolja, nagyobb része Miskolc határába esik (HL ábra). Adattári kutatásaim arra vüágítottak rá, hogy szórványként korábban is kerültek elő innen e korszakba sorolható leletek, 1956-ban és 1959-ben pedig újabb leletmentő ásatások folytak a területén. A több helyen, időnként eltérő lelőhely megnevezéssel publikált vagy közöletlen emlékek összegyűjtésével és elemzésével az alábbiakban megkíséreljük megrajzolni Miskolc mindeddig legjelentősebb honfoglalás kori temetőjének főbb jellemzőit. 1951. H. 28-án bejelentés érkezett a Herman Ottó Múzeumba, mely szerint az említett homokbánya területén a kitermelést végző munkások több ponton emberi és állatcsontokra bukkantak. Megay Géza az év áprilisáig nyolc alkalommal szállt ki a helyszínre, s összesen 7 sírt mentett meg. Folyamatos ásatást sajnos nem végzett, többnyire a munkások által talált s néha már meg is bolygatott sírok feltárását végezte csupán el.

49 A sírleírásokat e tanulmány, valamint az adattári jelentés alapján közöljük. 1. sir: (TV. ábra 1., 1. kép 1-13.) sír mélysége: 107 cm, sír hossza: 197 cm, sír szélessége: 90 cm, csontváz hossza: 177 cm. Gyenge megtartású férfiváz, koponyája a jobb oldalára bülent, alsó állkapcsa a keresztcsont felett került elő. Mindkét alkarját enyhén behajlították. Mellékletek: 1. Nyitott bronz hajkarika az alsó állkapocs helyén, vastagsága 1,5 mm. 2. Nyitott, az előzőnél kisebb bronz hajkarika az előző mellett. 3. 8 db bronz fülesgomb a jobb felkarcsonttól D-re 32 cm-re. 4. 4 db vas nyílhegy, három a jobb könyök fölött, hegyével északra fekszik, a negyedik a combcsontok között került elő. (Ez utóbbi elveszett.) 5. A bal combcsont mellett, annál 50 cm-rel magasabban a lókoponya, mögötte a két mellső lábszárcsont. 2. sír: (IV. ábra 2., 1. kép 14-16.) sír mélysége: 80 cm, sír hossza: 200 cm, sír szélessége: 170 cm. Gyönge megtartású, nyújtott helyzetű, háton fekvő női csontváz, mindkét alkarja enyhén behajlítva. Mellékletek: 1. Öntött bronz füles gomb a homlokcsont közepén feküdt, elveszett. 2. A jobb kulcscsont alatt 2,2 cm-re kezdődő sorban, egymástól 1,4-1,4 cm távolságra fekvő 5 db bronz füles gomb (elvesztek). 3-4. A jobb és a bal alkarcsont közepénél egy-egy nyitott, kihegyesedő végű huzalkarperec, vastagsága 0,4 cm (egyik elveszett). 5-6. A jobb és a bal kéz gyűrűs ujján egy-egy rossz ezüst köves gyűrű, a foglalatban fekete, ületve barna kővel. 7. A jobb oldali bordáknál, közvetlenül az utolsó füles gomb felett egy 2,6-2,7 cm átmérőjű préselt ezüst rozetta, felszedés során elpusztult (TV. ábra 6.). 3. sír. (IV. ábra 3., 6. kép) sír mélysége: 110 cm, sír hossza: 205 cm, sír szélessége: 60 cm, csontváz hoszsza: 173 cm. Rossz megtartású, hátán fekvő, nyújtott helyzetű férfi csontváz. Jobb alkarját enyhén behajlították, ujjpercei a jobb combnyakon nyugszanak, bal alkarját erősebben behajlították, ujjpercei a szeméremcsont felett kerültek elő. Mellékletek: 1-2. A jobb és a bal halántékcsont mellett egy-egy nyitott bronz hajkarika, vastagságuk 0,15 cm, átmérőjük 1,6 cm. 2. A jobb ujjperecek mellett 9 cm hosszú ívelt hátú vaskés fekszik. 3-5. 3 db vas nyílhegy a jobb combnyak, ületve a jobb és a bal bokacsont mellett. 6. A jobb láb meUett 53 cm hosszúságban eredeti helyzetükben megmaradtak a tegezvasalások. [Szájátmérő: 8 cm, ez 39 Fehér-Éry-Kralovánszky, 1962.54., 75. 40 K VéghK, 1970.80-82. 41 L. 39. és 40. jegyzet;Megay G, 1955-56.14-20. 42 Fehér-Éry-Kralovánszky, 1962. S4.;K VéghK, 1970.80. 43 Fetách,N. 1937.52.;Fehér-Éry-Kralovánszky, 1962.54.;í: VéghK, 1970.82. 44 K VéghK, 1970.80. 45 Uo. 46 Fehér-Éry-Kralovánszky, 1962.75. 47 Uo.75.;£ VéghK, 1970.82.;LossonczyL, 1903.399. 48 Megay G., 1955-56.14-21.I>>launentációjábanmégMeg^is,,Szirmabesenyő-Hom Adattár 762.69. 49 MegayG, 1955-56.14-21.