Rémiás Tibor szerk.: Miskolc város történetének dokumentumai II. Régészeti tanulmányok Miskolc korai történetéből (Miskolc, 1992)

B. Hellebrandt Magdolna: Miskolc kelta kora

keskenyedik és begörbül. H: 6,8 cm, 5,6 cm. Ltsz. 83.50.928. (11. kép 1-2.); Orsógomb. Kettőskúpos, agyag. Oldalán három helyen köralakú koncentrikus mélyítések látszanak. Átm: 2,5 cm. Ltsz. 83.50.929. (XL ábra 5.); Orsógomb. Kettőskúpos, mélyített vonalakkal díszített töredék. Átm: 3,6 cm. Ltsz. 83.50.930. (XL ábra 6., 5. tábla 9.); Ácskapocs. Deformálódott ácskapocs. H: 9 cm. Ltsz. 83.50.931.; Vasak. Üreges vas csövecskék, egyik hosszanti felük nyitott. H: 3,5 cm, 2,5 cm. Ltsz. 83.50.832.; Vas salak. Lukacsos darab. H: 2,6 cm. Ltsz. 83.50.933.; Vas salak. Hosszúkás vas salaktöredék. H: 2,1 cm. Ltsz. 83.50.934.; Vas salak. Lapos töredék. H: 2 cm. Ltsz. 83.50.935. A Ltsz. 83.50.933-935. tárgyaknál nincs szelvény, illetve tételszám jelölés. A sánc átvágásából kerültek elő a Ltsz. 83.50.936-959., 962-970. tárgyak. Tételszám szerint: 1-6., 8-14., 16., 18-27., 30., 32-39. Cserép. Edény oldaltöredéke, has- és nyakrész, plasztikus bordával. H: 7,5 cm. Ltsz. 83.50.939. (XI. ábra 7.); Cserép. Szürke oldaltöredék, seprűdíszes. H: 4,6 cm. Ltsz. 83.50.949. (XL ábra 10.); A leletanyag között közelebbi megjelölés nélkül található habarcs mészkődarabokkal, illetve malterral. H: 9 cm. Ltsz. 83.50.974.; A leletanyagban BSZ 8.9.11. megjelöléssel örlőkövek találhatók: Őrlőkő. Lapos töredék H: 13,8 cm, Sz: 11,2 cm. Ltsz. 83.50.975.; Őrlőkő. ívelő szélű töredék, közepe felé vastagodik. A kő anyaga szemcsés, fényes. H: 22 cm. Ltsz. 83.50.976.; Őrlőkő. Középen átfúrt kő töredéke. Egyik felülete kissé homorú, a másik domború és peremes. Átm: 29 cm, V: 11,5 cm. Ltsz. 83.50.977. A Ltsz. 83.50.978., 979. szintén örlőkövek. H: 26,6 cm, 30,4 cm. Bükkszentlászló-Nagysáncon többször jártunk terepet. Főleg tavasszal, a vaddisznótúrásokban találhatók leletek. 1979. február 26-án gyűjtöttük a Ltsz. 83.51.1-29. tárgyakat. Zömmel koravaskoriak. 1988. nyarán a sánc déli felében gyűjtöttük a következő tárgyakat (Ltsz. 90.12.1-16.): Orsógomb. Kettőskúpos, átfúrt, három helyen mélyített koncentrikus körök díszítik. Átm: 2,7 cm. (5. tábla 8.); Orsógomb. Lapos, kettőskúpos. Az átfúrásnál kopott. Alakja kissé deformált. Átm: 3,3 cm. (5. tábla 10.); Cserép. Szürkésbarna, oldaltöredék. Pereme felé az edényfal elkeskenyedik. H: 2,9 cm. (5. tábla 11.); Cserép. Világosbarna, törésfelülete szürke, kézzel formált. H: 5,2 cm. (5. tábla 12.); Cserép. Korongolt, szürke, seprűdíszes. H: 3,2 cm. (5. tábla 13.); Cserép. Korongolt, szürke, grafitszemcsés, soványított anyagú. Seprűdíszes. H: 4,9 cm (5. tábla 15.); Cserép. Szürke, grafitos, soványított anyagú korongolt oldaltöredék. H: 4 cm. (5. tábla 14.). A leletanyagot áttekintve láthatjuk, hogy a tételszámok tanúsága szerint a Miskolcra került anyag hiányos, Az ásatáson talált ezüst tetradrachma a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában van (XIH. ábra). Figyelemre méltó, hogy egy darab piros festésű edény oldaltöredéket (VHI. ábra 8.) találtak. Ritkaság, s valószínű, hogy több is lehetett, hiszen Velemtől a szlovákiai lelőhelyeken át,

46 pl. Zemplénben (Zemplín) is találtak, majd DK-re Nagyvárad (Oradea) és Kosztesd erődítésében is használták.

4 Fésüs-grafitos edénytöredék több került elő, mindegyik függőleges fésülésű. Hasonló darabok az acsaiak,

48 így pl. a VII. ábra l-hez, XI. ábra 10., 15-höz, 5. tábla 13., 15-höz viszonyíthatjuk. A 10. képen látható fésűs-grafitos edény pereme alatt borda húzódik, emlékeztet a szlovákiai hasonló korú darabokra.

49 Borda nélküli a 2. táblán látható edény, analógiái szintén Kuzmová cikkében láthatók.

50 Grafitos, duzzadt pereme a VI. ábra 1., 2., Vu. ábra 6. párhuzama tőlünk északra megtalálható,

51 a X. ábra 3. analógiája úgyszintén.

5 Az 5. tábla 5. grafitos párhuzamát pl. Ostffyasszonyfán is megfigyelhetjük.

5 Ez a díszítés, ületve edénykészítés, edénytípus a LT D telepeken is fellelhető, jó hővezető és hőálló.

5 Használták fémöntésnél is. A Nagysáncon is számolhatunk ezzel, hiszen mint tudjuk, bányászták a vasat,

55 és föl is dolgozták. Eükkszentlászlón is, mint a Gellért-hegyen talált az ásató ún. pseudo-grafitos edényeket, üyen pl. a XI. ábra 4. Bónis Éva a gellért-hegyi anyagnál arra gondolt, hogy a római térhódítás következményeként mind nehezebben tudták szállítani az ausztriai és morvaországi lelőhelyekről a nyersgrafitot,

56 s ezért készítették ezt a típust tovább grafit nélkül. Meg kell említenem, hogy Észak-Magyarországon, Aggtelek felé ma is láthatók grafitkibúvások. Számolnunk kell azzal a lehetőséggel, hogy a kelták is ismertek itt a közelben nyersanyaglelőhelyeket A X. ábra 9. hullámvonalas kis töredékhez hasonló pl. Prosné-Opferplatzon is volt.

5 46 K Pieta-J. Moravcik 1980.265. 47 Bónis É., 1969.167. 48 Patay P., 1959. n. tábla 3-6. 49 Kuzmová, K 1980.7.kép 11-12. Budmerice. 13. Sastín-Stráze., valamint Zemplín anyagában levőre. Benadik 1965.10. kép 3. 50 Kuzmová, K 1980.8. kép 4. 51 K Pieta-J. Moravcik 1980.12. kép 3., 4. 52 K Pieta-J. Moravéik 1980.12. kép 8. 53 Károlyi M., 1985.11. kép 8. 54 Bónis É., 1969.185. 55 Tacitusvlsz.9S.75. 56 Bónis É., 1969.188. 57 K Pieta-J. Moravcik 1980.11. kép 7., 10.