Rémiás Tibor szerk.: Miskolc város történetének dokumentumai II. Régészeti tanulmányok Miskolc korai történetéből (Miskolc, 1992)
B. Hellebrandt Magdolna: Miskolc kelta kora
utaló nyomokat, így vas karperecet, üvegpaszta karperectöredéket, korongolt edények darabjait, egy 33 cm átmérőjű őrlőkövet, valamint vas kést, ácskapcsokat és fűrésztöredéket. A Herman Ottó Múzeumban található többi leletet K. Végh Katalin közölte. 41 Leszih H. szelvényében tűzhelyet is talált. 1958. július 2-25-ig Párducz Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársa végzett ásatást a sánc északi részén látható lepusztult erdőirtás keleti felén, s a sánc É-K-i részét is átvágták 43 (III. ábra). Részt vett a feltárásban Kalicz Nándor és Kőszegi Frigyes is. I-X-ig számozták a különböző méretű szelvényeket (IV. ábra). I. szelvény 2x5,2 m. A humusz egyenetlen, 15-20-25 cm vastag. A kopott mészkövek között kisebb paticsrögökből álló foltokat talált az ásató. A paticsok között cserepek voltak, és kisebb edény összefüggő töredékei is (VI. ábra 1-6., 9., 12.; 1. tábla 1.). 77. szelvény hossza és szélessége is 5 m. Az első ásónyom után néhol már a szálkő jelentkezett, és grafitos La Téne cserepek. A DK-i fal közelében 40 cm átmérőjű kerek folton 10-12 cm vastag faszenes réteget figyeltek meg. Kődarabokkal körülvett tűzhelyet tártak fel, ehhez közel szemétgödörszerű kis mélyedést bontottak ki, északi fala mellett több paticsot találtak. A humuszréteg 15-25 cm között váltakozott, „a-d" gödrök kerültek elő, mélységük 30-55 cm között ingadozott, általában ovális alakúak, s 30x70 cm méretűek, illetve a „d" 130x115 cm átmérőjű. Cserepek, paticsrögök kerültek elő, a „c" gödörben csontok is voltak. A felület K-i felében az altalaj kövei között nagyobb edény összetört darabjait vették fel. A szelvényben újkori vaspenge és csavart vashuzal is volt (VL ábra 7-8., 10-11., 13-16.; VII. ábra 5. 8.) 777. szelvény mérete 5x5 m. A humuszréteg 5-10 cm vastag, a sziklák között kevés cserép volt. A déli sarokban a réteg 15-20 cm vastagságot is elérte. Az É-Ny-i sarokban vas tokos vésőt találtak, mellette csiszolt kő volt. A D-Ny-i sarok közelében néhány cserepet és paticsrögöt bontottak ki, az altalaj kövei közt 15 cm mélyen vaspánt töredékeit találták (VII. ábra 1-4.) TV. szelvény mérete 4x4 m. 44 A humuszréteg általában 15 cm, a nyugati falnál 25 cm. Csontok, cserepek és paticsdarabok voltak itt, figyelemre méltó egy 50x40 cm-es szabálytalan paticsos folt, mely a keleti fal alá húzódott (VE. ábra 6.). V. szelvény mérete 5x5 méter. Egy vas rög és egy oxidált bronz rudacska (Párducz szerint esetleg véső vége) volt körülbelül 40 cm mélyen. 30 cm mélységben négyspirálisos bronz karvédő került elő. A szelvény ÉNy-i falában vízszintes peremű nagy agyagveder töredékei voltak egy halomban, őrlőköveket is találtak itt, s mint kiderült, ez az egész leletanyag gödörben vagy ház aljában volt. Az objektum a nyugati fal alá húzódott, ezért 4x5 méteres szelvénnyel rábontottak. Itt még vas kés nyelét találták pengetöredékkel 45 cm mélyen. A rábontásban aklaszegekkel ellátott vasveret került elő 23 cm mélyen, mellette hallstattkori cserép volt, Párducz Mihály lehetségesnek tartotta, hogy a vasveret újkori. A szelvényben még vasrögöket és faszéndarabokat találtak. Az őrlőkövek és a nagyobb edény töredékei alatt feltárták a padlószintet. Ekkor tapasztalta az ásató, hogy a bővített szelvényben egymás felett két ház van, ezek nem fedik egymást pontosan. A felső a kelta az eddigi leletekkel. Hossza 3,20 méter, szélessége 2,9 méter. A keleti oldalban 20x15 cm átmérőjű és körülbelül 12 cm mély, valószínű cölöplyukat bontottak ki. A mai felszíntől 55-62 cm mélyen volt. Ezen a szinten bontották ki a nagyméretű, vízszintes peremű agyagvedret. (A tárgyak egy részét, így ezt a darabot sem sikerült azonosítani a múzemban levőkkel.) 95 és 97 cm mélységben két helyen emberi koponya töredékei kerültek elő. Azt, hogy az embercsontok mely korhoz tartozhattak, ma már nem tudjuk eldönteni, de felvetheti az emberáldozat gondolatát. A szelvény ENy-i sarkában megközelítőleg 150-160 cm mélységben találták meg az alsó, kora vaskori ház padlószintjét. A dokumentáció, a meglevő rajzok 45 és a Régészeti Füzetekben leírtak alapján a következő kép rajzolódik ki: az V. szelvényben összesen három ház volt (V. ábra). Az 7. házat körülbelül 3,75 méter hosszúnak vehetjük, szélessége átlag 2,25 méter, és egy körülbelül 0,71 méter széles folyosó köti össze a kisebb mellékhelyiséggel, melyből nagy mennyiségű hallstattkori cserép és állatcsont került elő. Ennek a helyiségnek a DK-i végén kijárat volt a sáncra. A 77. hallstattkori ház az I-ben volt, kisebb, hossza 2,8 méter, szélessége 2,20 méter, s a nyugati szélességénél volt a bejárat. Ezt a házat vágták legmélyebben a sziklába. Ennek is majdnem egy méteres folyosója van dél-kelet felé. 41 K VéghK., 1969.71. 42 PárduczM, 1959.24-25. 43 Párducz Mihály ásatási naplója. HOM Régészeti Adattár 87-68. A rajzmellékletek a MNM-ban vannak, lásd 34. jegyzet. 44 Párducz M. naplója a 4. lapon, július 8-án és 10-én is a IV. szelvény méretének 4x4 métert írt, de az összesító rajzon (TV. ábra) látható, hogy olyan, mint a II—III., tehát 5x5 méteres, ugyanez vonatkozik a VU. szelvényre, melyet a napló a 8. oldalon, július 15-én 4x5 méteresnek írt. A DC szelvény mérete is téves a napló 9. oldalán, 4x4 métersnek veszi, s a térképen ez is 5x5 méteres. Ugyanitt azt írta Párducz, hogy, A VU. szelvény ÉNy-i falához mérve új szelvényt (VIII.) kezdtünk." ez a rajz szerint a Vl-nál történt, de a 14. oldalon már így is írta Párducz 45 A dokumentáció a HOM -ban csak az összesítő rajz mellékletet tartalmazza, 17 oldalból áll, de a lap aljáig tart az írás, se dátum, se aláírás nincs a végén, azt gondolhatnánk, hogy még tartozhat hozzá lap. A MNM dokumentációjában vannak rajzok, ahonnan a mi mellékleteinket is vettük, de nem mind, amire az ásató naplójában hivatkozott, s fénykép, amire szintén utalt a naplóban, egyik dokumentációban sincs. AIV. ábrán látható erós vonal alkotta objektumról nem tudunk semmit, ez lehetne egy negyedik ház?
