Rémiás Tibor szerk.: Miskolc város történetének dokumentumai II. Régészeti tanulmányok Miskolc korai történetéből (Miskolc, 1992)
B. Hellebrandt Magdolna: Miskolc kelta kora
első feljegyzés több darabja azonosítható az ő publikációjában levővel, így az 1., 2., 3., 4., 5., 10., 11., 12. tételek. A múzeum Régészeti Adattárában található két kis noteszlap rajzmelléklet szerint Bender Béla gyűjteményében volt még az 1917-es ásatásából származóan két fibula (1. kép 2-3.) és egy kantharosz (1. kép 1.). A felirat szerint a fibulákat több őskori edénytöredékkel, urnadarabokkal, vas késsel együtt találták a téglaszint mellett a Kossin szőlő alatt A két fibulát Hunyady Hona közölte. Az 1. kép 3. kiszélesedő kengyelű, bronz lemezből trébelték, finom munka. A kora vaskori dobfibulák folytatásának tekintette Hunyady Ilona, s az újdiósgyőrit szórvány leletként írta le, mint a miskolci múzeum anyagát. A LT B-C átmeneti időre keltezte. Az 1. kép 2. fibula jelenleg is meg van, Ltsz. 53.859.14. Ez is megtalálható Hunyady könyvében. Különlegesen díszített rövidtestű példányokhoz sorolta, 14 s a LT C-be datálta. Az 1. kép 1. kantharos korongolt hasán két párhuzamosan elhelyezkedő, lefelé forduló félholdsor között kettős vonalakból álló cikkcakk minta látható. Ezzel a kerámiatípussal és elterjedésével foglalkoztunk a kelta korpuszban a kistokaji anyagnál 15 és a csobajinál. 16 A forma elterjedt a keleti-kelta területen. Hazánkban a Dunántúl keleti felében, majd a Dunán innen az északi területen Kosdtól keletre egyelőre Bátorliget-Aporligetig ismert. Három típust különböztetünk meg, az egyik, amelynél a fül kifelé tart nagyrészt üyenek a délen találtak, 17 a másik változatnál a fül majdnem függőleges tartású, az edény hasáb benyomást kelt, a harmadik változat, amelynél a fül a perem irányába befelé tart, üyen az újdiósgyőri is. Darabunk a hasánál volt a legszélesebb, s innen lefelé és felfelé a füllel együtt szűkül, hasonlóan például a Kakasdon, 18 Rezi-Rezicseri és Csobaj lelőhelyen találthoz. A cakkos motívum különböző variációi díszítik rezi-rezicseri, kistokaji, dupla cakkos a balatoniőkajári 5. sír 7. mellékletű kantharos hasát 1 mint az újdiósgyőrit s hasonló még a pilismaró ti melynél az egyik szár dupla cakkú. A régészeti leltárkönyvekből és az adattári feljegyzésekből, rajzokból tehát kiderült, hogy Újdiósgyőrben a Baráthegyen 1912-ben és 1917-ben bizonyosan volt ásatás, melyet dr. Bender Béla gyűjtő végzett Több sír anyagával számolhatunk, s kimutatható a két ismertetett fibula s a rajzon bemutatott kantharos alapján egy korai kelta leletanyag, melyet a LT Ci-re, azaz a III. század közepére keltezhetünk. A Kühne-féle kelta lelet 23 A Herman Ottó Múzeum Régészeti Adattárában található három grafitrajz, kisméretű, 14,5x11,5 cmes noteszlapon. Az egyiken (2. kép.) kelta urnát láthatunk, a másikon (3. kép 1-5.) karperec, kardpenge töredéke, lándzsahegy, vastöredék és vas karika rajza van. A harmadik lapon középkori kengyelt ábrázoltak. A cédula hátlapján a következő felirat olvasható: Halász József építtetett Csaba felé a szőlőben villát, ott találta ezeket 1913. Halász Budapesten most...,, és..... (a pontozott részek olvashatatlanok). A rajzok előlapján a jobb felső sarokban levő felirat: Kühne-féle lelet jobb oldalt lent a rajzoló neve látható. Az anyag sorsáról nem tudunk. Az urna emlékeztet a lencse alakú edényekre, de szélesebb a nyaka. Megjelenésében közel áll hozzá a Kéttornyulakról ismert kerámia, 25 Kistokaj-Kültelkek 14. sírjának urnája, 26 valamint Ménfőcsanak 10. sír11 HOM Régészeti Adattár 595-68. 12 Hunyadyl, 1944.76:,Hunyady L, 1942.XX.tábla7. 13 Hunyady L, 1942. XXI. tábla 5. 14 Hunyady l, 1944.78. 15 B. HeUebrandt M., Corpus LXXV. tábla 1. 16 B. HeUcbrandt M, 1989a. 9. kép, Ibid. 1989b. 8. kép 17 Hunyady1,1942. LXVI. tábla 18 Hunyadyl, 1942.LXV.tábla6. 19 Horváth L., 1987. XXVI. tábla 2. 20 Lásd a 16. jegyzet 21 Horváth L., 1972.28. kép 2. 22 Horváth I.-Kelemen M.-Torma /., 1979.17/10. lelőhely, 23. tábla l. és Hunyady I., 1942.LXXm. 11. Háromsoros cakkos díszítés van a gávai csavartfülű börgre hasán, melyet felülről szintén lefelé ívelő f élhodsor zar.Ä Hellebrandt M., Corpus XL. tábla 8. a váci 43. sír fazekán is cakkos mintát láthatunk. 23 HOM Régészeti Adattár S17-68. 24 Kühne Adolf'lehetett, aki a leletekre felfigyelt. Biztosító Társaságnál volt tisztviselő, s tevékenyen részt vett a város életében. Neve többször szerepel a Thurzó-Nagy-f éle miskolci lexikonban, például ILA. 92., XV 84. Az Avason szőlőjük volt, s az ő emlékét idézi az ún. Kühne pihenő, mely egy faragott kő pad, a mai szabadidő központnál van, az út másik, déli oldalán. Az életrajzi adatokat unka öccse, Kühne László szolgáltatta lánya, Kühne Katalin révén, aki a Lévay Könyvtár munkatársa. Kühne László (szül. 1906.) földrajz-történelem szakos tanár volt. O maga is végzett ásatásokat, többek között Mezőcsáton. Majoros Zsuzsanna geológus hívta fel figyelmünket arra, hogy Létrástetó és Bolhás között K-Ny irányban turistaút visz, melyet Kühne útnak neveznek, ugyanis Kühne nagy természetjáró volt. 25 Hunyady l, 1942. DO. tábla 6. 26 B. HeUcbrandt M., Corpus LXXUI. tábla 9.
