Rémiás Tibor szerk.: Miskolc város történetének dokumentumai II. Régészeti tanulmányok Miskolc korai történetéből (Miskolc, 1992)

Wolf Mária: Régészeti adatok Miskolc középkori történetéhez

Ugyancsak földmunka hozta napvilágra egy másik temető részletét Tapolcán. Vízvezeték főnyomócső építése közben a hármas számú nyomvonalban emberi csontok, sírok kerültek elő. Összesen hét sírt bolygattak meg, de az odaérkező régész egyet sem tudott eredeti helyzetében megfigyelni. Az itt dolgozó munkások elmondása szerint azonban a csontvázak egy kivételével arccal a föld felé feküdtek. Az erősen zavart rétegekben csak annyit állapíthattak meg, hogy a vízvezeték árkok kőfalakat is átvágtak. A helybeliek visszaemlékeztek, hogy homokkő- és habarcsdarabokat már a 30-as évek végén is találtak ezen a területen.

44 A sírokból bronz karika töredéke, S végű bronz hajkarika (2. kép 1.), valamint egy bronz dísz került elő (2. kép 2.). S végű haj karika. Vékony bronz huzalból készült. Átm: 3,5x2,5 cm. XI-XII. sz. Ltsz. 62.84.1. Bronz dísz. Bronzból készült, enyhén görbülő, félgömb átmetszetű. Három apró szegecslyuk, valamint rovátkolt díszítés van rajta. Másik fele a csuklós csatlakozás után nem sokkal letörött. Atm: 8,7 cm. XV-XVI. sz. Ltsz. 62.84.2. Az előkerült kőfalmaradványok és sírok valószínűvé teszik, hogy a tapolcai apátság nyomaira vezetett bennünket a véletlen. A Szt. Péterről elnevezett monostort a Miskolc nemzetség alapította, az írásos forrásokban 1219-ben jelenik meg.

45 A leletmentés során előkerült S végű hajkarikát azonban analógiái alapján

4 a XI. század végére, a XII. század elejére keltezhetjük, és így feltehető, hogy valamüyen templom már a XI. század végén állhatott itt, amely nem feltétlenül azonos a Miskolc nemzetség monostorával. Mintegy tíz évvel később újabb, a tapolcai apátsághoz kapcsolható leletek kerültek elő. Az Anna szálló előtt csatornázás közben csontvázakat találtak. A csatornának ásott árok metszetében 1,5-2 méter mélységben vastag kőfal maradványai is láthatók voltak. A metszetfalból egy XV. századinak meghatározott cseréptöredék látszott ki. Az iménti lelőhelytől mintegy 150-200 méterre É-ra, a Népbolt előtt néhány kerámiatöredék is előkerült, amely egy Xn-XTV. századi település maradványa lehet (3-4. kép). Oldaltöredék. Szürkésfehér, szemcsés homokkal soványított, rosszul iszapolt, simított, vastag falú, kézi korongon készült. Fésűsen bekarcolt egyenes vonalak között hullámvonal díszíti. Átm: 6 cm. XII-X1II. sz. Ltsz. 62.83.1. Oldaltöredék. Szürke, szemcsés homokkal soványított, jól iszapolt, simított, kézi korongon készült, vékony falú. Körbefutó bekarcolt vonalak díszítik. Átm: 7 cm. XII-XIII. sz. Ltsz. 62.83.4. Fedő. Szürkésfehér, szemcsés homokkal soványított, rosszul iszapolt, korongolt, erősen deformálódott. M: 9,5 cm, Szá: 11,3 cm, gomb átm: 3 cm. XTfl-XTV. sz. Ltsz. 62.82.2. A két lelőhely összefüggése valószínűnek látszik, mindazonáltal az eddig előkerült csekélyke leletanyagból nem dönthetjük el, hogy a Miskolc nemzetség monostora már a XI. század végén fennállott, vagy pedig a monostort megelőzve egy kis település és annak a temploma állt itt a XI-XII. században. XH-XTV. századi településre utaló cseréptöredékek kerültek elő Miskolc-Majlátról is (5. kép). Peremtöredék. Vörösesfehér, szemcsés homokkal soványított, jól iszapolt, korongolt bögre alakú kályhaszem töredéke. Pereme egyenes, alatta sűrű mély hornyolatok díszítik. Átm: 7,5 cm. XTV-XV. sz. Ltsz. 62.85.2. Peremtöredék Szürke, szemcsés homokkal soványított, rosszul iszapolt, simított, vastag falú, kézi korongon készült, enyhén kihajlo, tagolt. Bekarcolt hullámvonal díszíti. Átm: 8,4 cm. XI-XII. sz. Ltsz. 62.85.1. Oldaltöredék Szürkésbarna, homokkal soványított, jól iszapolt, kézi korongon készült, vékony falú. Sűrű, sekély hornyolatok díszítik. Átm: 8,5 cm. Xm-XTV. sz. Ltsz. 62.85.5. Peremtöredék Szürke, szemcsés homokkal soványított, rosszul iszapolt, simított, kézi korongon készült, enyhén kihajlo, tagolt. Bekarcolt vonalak díszítik. Átm: 6,6 cm. XI-XII. sz. Ltsz. 62.85.3. Mivel sem a pontos lelőhelyet, sem a lelőkörülményeket nem ismerjük, csak feltételezhetjük, hogy a kerámiatöredékek az egykor a diósgyőri várhoz tartozó jobbágyfalura utalnak.

4 44 HOM Régészeti Adattára 584-68.; vö.KaliczN., 1958.131. 45 Györffy Gy., 1963.809-810. 46 Hasonló hajkarikák kerültek elő Halinban a 830. sírban: Gy. Török, 1962. LXXXVm. tábla 103.; Szendrőn a 6. sírban: WolfM., 1985.240. 47 Kemenczei T.-K Végh K, 1969.509. ltsz. 6829.1. 48 CzeglédiL, 1988.9.