Rémiás Tibor szerk.: Miskolc város történetének dokumentumai II. Régészeti tanulmányok Miskolc korai történetéből (Miskolc, 1992)
Révész László: Honfoglalás- és államalapítás kori temetők Miskolcon
hajkarikáról van tudomásunk, az 1903-ból ismert szórvány leletek között: ez vékony huzalból készült, e típus mai ismereteink szerint a 960-70-es évektől használatos. 6 Változatos színű, formájú és nagyságú gyöngyök a 4., a 11. és a 17. sírokból ismeretesek. Többségük a X-XI. század folyamán végig használatban volt Egy ritkább típusra azonban szeretném felhívni a figyelmet Ali. sírban került elő 12 db olyan kúp alakú, csigavonalban futó bordákkal díszített, felső végén átfúrt gömböcskével lezárt pasztagyöngy (6. kép 4.), melyek párhuzamát Marosgombás gazdag honfoglalás kori temetőjének egyik rangos női sírjából ismerjük. E biztosan a X. század első feléből származó párhuzam alapján e ritka gyöngytípust - s a vele keltezhető 11. sírt is - a X. századra datálhatjuk. Füles gombok az 1., 2. és 11. sírokban voltak, szórványként még további 6 db-ot találtak. Keltező értékük nincs, valamennyi bronzból készült, öntött. Figyelmet érdemel, hogy az 1. sírban a váztól délre 32 cm-re került elő a 8 db füles gomb; ez esetben feltehetőleg a halott mellé tett, vagy utólag beásott ruhára gondolhatunk. 68 E közösség a jelek szerint nem díszítette ruháját fém véretekkel. Mindössze a 2. sírban volt egy vékony préselt ezüst rozetta, de a feltárás során az is megsemmisült Ruhájára varrhatta, vagy nyakláncra fűzve hordhatta tulajdonosa a 4. sírban talált egyetlen bronz öweretet, e másodlagos felhasználású tárgy pontos párhuzamát Szentes-Nagyhegyről ismerjük. Viszonylag nagy a karperecek száma. A 2. sír két elhegyesedő végű, vékony bronz huzalból hajlított karperecét legújabban 930-100 közé keltezi a kutatás. 9 A 4. sírban feltárt pödrött végű, véséssel díszített pántkarperec analógiái a X. század második feléből származnak (V. ábra 1.). Miskolctól néhány kilométerre délre, Sajóládon is napvilágra került egy hasonló lelet egy aranyozott bronz rozetta kíséretében 1 (V. ábra 3.). A 12. sírban, a bordás nyakú edénnyel együtt talált karperec nem került múzeumba, típusát nem ismerjük. Szórványként még egy kígyófejes és két nyitott végű vastag broiœ huzalkarperec szerepek Utóbbi az ezredforduló tájától volt használatos, előbbi már a X, század közepétől A 2. sírból ismert két ezüst kövesgyűrű párhuzamai főként a X. század első kétharmadára keltezhető rangos sírokból, középrétegbeli temetőkből ismeretesek. Tágabb időhatárok közé helyezhetjük a 4. sír két öntött fejesgyűrűjét használatuk a XL századig nyúlik (V. ábra 4-6.). Fegyverzet, lószerszám. A szablya főként a honfoglalás kori középréteg temetőire, ott is inkább a rangosabb sírokra jellemző, bár ritkábban előfordul köznépi temetőkben is. 73 Mai tudásunk szerint a X. század 60-70-es éveiig tették sírba. Ebből az időszakból származhat a repülőtéri 5. sírban talált fegyver is. Nem kerülhetett a X század utolsó harmadánál előbb a földbe viszont a feltételesen e temetőhöz sorolt kétélű kard, mely típusa alapján az ezredforduló táján készülhetett 4 Nyühegyek az 1., 3. és 5, sírból kerültek elő, ezen kívül még szórványként isJutott egy a múzeumba. A 3. és az 5. sírban találta az ásató a vaspálcákkal merevített tegez maradványait is. A temetőből egy lovas (1.) és egy lószerszámos (5.) sírt ismerünk. Az előző mellett nem volt lószerszám, ez alighanem a bolygatásnak esett áldozatul. Figyelmet érdemel viszont az 5. sír oldalpálcás zabiája; ezt a típust inkább előkelők használ ták. 76 Használati eszközök, kerámia. Nem alkalmas pontosabb datálásra két ívelt hátú kés - egyik a 3. sírból, a másik szórvány - valamint az ugyancsak szórvány szíjelosztó karika sem. Nem sorolható a honfoglaló magyarok keletről magával hozott hagyatékához a vasalt favödör, őseink feltehetőleg a helyben talált népektől vették át használatát. Főként a Kárpát-medence északi részén, főleg a Kisalföld szlovákiai oldalán feltárt X66 Kálón nem volt S végű hajkarika a sírokban, Aldebrö-Moc sár oson viszont a 15. sírból 7 db is előkerült: Szabó J. Gy., 1978-79. 114., 122. jegyzet 67 A12 sírós marosgombási temetőben a férfiak mellé szablyát, harci baltát, tegezt temettek, a nók viseletét kettős csüngők, kaf tánveretek, pántkarperecek, gyöngyök ékesítették: Herepá K, 1895.; Az idézett női sír leleteit bemutatja Bóna I., Erdély a magyar honfoglalás és államalapítás korában. Erdély története I. Szerkj Mokkái L.-M6csyA., Bp. 1986.205-207.12. ábra 68 A fenti lelet felhívja a figyelmünket arra is, hogy e szokás sokkal elterjedtebb lehetett, mint sejtjük, de csak fémveretes ruhák esetében maradt nyoma. Karos-Eperjesszög II. 27. sírjában nemrégiben az elhunyt jobb karja mellé helyezett veretes csizmát figyelhettem meg. 69 Szabó J. Gy., 1978-79.62-67. 70 Díszítése alapján hasonló került elő Piliny-fiarmányhegy 5. sírjából:HampelJ., 1907.126.21,L8.;S6shartyán-Hosszútető30. sírjából: Fodor I., 1973.34, 5. kép 1 -2. Közöletlen a Sajólád-Szabadság út 20. sz. ház telkén előkerült lekerekített végű karperec, melyet Gádor J. baráti szívességéből ismerek. 71 A préselt rozetta párhuzamai széles körben ismeretesek, méretben is legközelebbi párhuzama Szabakígyós-Pálliget 12. sírjából származik: Bálint Cs., 1971.68, VH.L 6,10., 18—19,24, 26. 72 Szabó J. Gy., 1978-79.64-67, további irodalommal. 73 Kovács L., A magyar honfoglaláskor fegyverzete: Szablyák, harci balták, lándzsák. (Moszkva, 1980.) Kandidátusi értekezés kézirata. Használatáért a szerzőnek tartozom köszönettel. 74 BakayK, Régészeti tanulmányok a magyar államalapítás kérdéseihez.Dunántúli Dolgozatok 1965.;Kovács L., Viselet, fegyverzet. In: Kristó Gy., Az Árpád-kor háborúi. Bp. 1986.248-251. 75 Révész L., 1985.35-53, további irodalommal. 76 DienesL, 1966.208-232.
