Rémiás Tibor szerk.: Miskolc város történetének dokumentumai II. Régészeti tanulmányok Miskolc korai történetéből (Miskolc, 1992)

Révész László: Honfoglalás- és államalapítás kori temetők Miskolcon

Bizonyosan a homokbányából származnak, tehát a tárgyalt temetőhöz tartoznak az alábbi szórvány leletek: 1. Sötétszürke színű agyagedény, vállát bekarcolt hullámvonalak, hasát csigavonalak díszítik. Ltsz. 58.14.2. (11. kép). 2. Edény fenék- és faltöredéke. Vüágosbarna színű, hasának megmaradt alsó harmadán bekarcolt csigavonalk díszítik. Ltsz. 58.14.3. (12. kép). 3. Szirmay Alfréd ajándékaként került a múzeumba egy ívelt hátú vaskés töredéke, valamint 6 db bronz füles gomb. Ltsz. 58.84.1., 58.86.1-4. (9. kép 1-7.). 4. Ács Sándor ajándékaként jutottak a múzeumba a következő tárgyak (9. kép 8-11., 18. kép): 1 db rombusz átmetszetű bronz szíjelosztó karika (nem küllős!), melyen három oldalán jól láthatók a szíjak okozta kopásnyomok. Két vastag, kerek átmetszetű, elhegyesedű végű bronz huzalkarperec. Vörösbarna agyagedény díszítetlen töredékei. Favödör vasalását alkotó 3 db vas abroncs, átmérőjük 17,5 cm, 19 cm, 21 cm. Ltsz. 58.182.1-4. 5. Csak a múzeum adattárában szerepel a következő két edény fotója, maguknak a tárgyaknak sem gyűjteményünkben, sem a leltárkönyvben nincsen nyoma.

60 Erősen kihajlo peremű fazék, vállán bekarcolt vonalköteggel, hasán hullámvonal-köteggel (5. kép 5.) kihajlo peremű palack, nyakát ritkás hullámvonalak, vállát és hasát csigavonalak díszítik (5. kép 2.). Szakirodalmunk már fél évszázada ismer egy kétélű kardot, melynek lelőhelyeként Miskolc, Szentpéteri kapu, Városi Téglagyár szerepek 1 Pengéje egyenes, kétélű. Keresztvasa egyenes, a pengével egy darabból kovácsolt markolatvas tengelye a penge középvonalát követi. Markolatára nyereg alakú markolatgombot Illesztettek (Peterson Y típus) (5. kép 3.). E téglagyár ma már nem létezik, de helyét a század első feléből származó térképeken sikerült megállapítani: A mai megyei kórházzal szemben volt, a repülőtértől DNy-ra néhány száz méterre. A gyárat 1892-ben alapították, s agyag- ületve homoknyerésre a Sajó-parti (tehát a későbbi repülőtér melletti) homokbányát is használták, vagy talán éppen ők nyitották. Sajnos nem tudjuk, a kard a téglagyár üzemének vagy bányájának területén került-e elő. Az utóbbi valószínűbb, hiszen már tudjuk, hogy ott volt egy X. századi temető, az üzem területén viszont sem építésekor, sem később, az újabb építkezések során (ma szociális otthon van a helyén) soha semmiféle régészeti leletanyag nem került napvilágra. Bár teljesen bizonyosak nem lehetünk tehát benne, de hipotetikusan mégis a repülőtéri temető leletanyagához soroljuk a kardot Mint a fentiekben már utaltam rá, az imént bemutatott leletanyagot egy temetőhöz tartozónak gondolom. Megay Géza 1951-ben és 1959-ben végzett leletmentéseinek a helyszíne mintegy 200 méterre van egymástól, s a feljegyzések szerint valahol a kettő között az előzőhöz közelebb bontotta ki Kazacsayné a 4 sírós újabb temetőrészietet. A nagyszámú szórvány anyag arról tanúskodik, hogy a feltárt 25 sírnak többszöröse pusztulhatott el mintegy fél évszázad alatt, s az ötletszerű leletmentések közötti időben. Rámutatott egyben arra is, hogy a feltárt sírcsoportok közötti területeken is voltak temetkezések - erre utalnak a dokumentációk megjegyzései is -, miszerint a munkásoktól az ásatok minden esetben kaptak információt a kibányászott részeken korábban előkerült csontokról. Úgy vélem tehát, semmiképpen nem számolhatunk egymástól kis távolságra lévő, kis létszámú temetők lehetőségével. Dolgozatom L fejezetében röviden említettem a szabolcsi-zempléni X. századi középrétegbeli temetők, valamint a borsodi-hevesi honfoglalás kori temetők leletanyagában, összképében meglévő komoly eltéréseket Mivel Borsod megye másik két e korszakból származó ismert temetőjének, a szakáidinak és a kistokajinak sem jutott osztályrészéül folyamatos leletmentő ásatás, analógiákért a Heves megyei X. századi temetőkhöz kell fordulnunk.

6 Miskolc-Repülőtéren a 25 feltárt sírból 10 tartalmazott mellékleteket, kevesebb mint a temetkezések fele. Arányaiban ez megegyezik az ásatója által a X. századra, annak is inkább az első felére keltezett káli temetőével; ott a 68 sír közül 35-ben nem került elő tárgyi leletanyag. Ez utóbbinak összetétele is nagyon közel áll a repülőtéri temetőéhez, az egyetlen jelentős különbség, hogy Kálón edények nem bukkantak elő. Aldebrő-Mocsároson a temető legfeljebb kétharmadát sikerült feltárni, a 34 sírból 19 melléklet nélkülinek bizonyulLKözöletlen, Szabó J. Gy., ásatása Leletanyagának összetétele szintén hasonló a repülőtérihez, az eltérést a két aldebrői rangos, hajfonatkorongos női sír jelenti. Mindezek alapján feltételezhető, hogy a miskolc-repülőtéri temető eredetileg több száz sírból állhatott A repülőtéri temető időrendjének, társadalmi besorolásának pontosításához az alábbiakban röviden áttekintjük a rendelkezésünkre álló leletanyagot. Ékszerek, ruhadíszek: Összesen négy sírból került elő hajkarika, valamennyiből 2-2 db. Mindegyik vékony bronz huzalból készült nyitottak. E jelenség inkább a köznépi temetők felé mutat a középréteg sírjaiban ritkább ez az ékszer, s akkor is sokszor csak egyesével találjuk azokat

65 Mindössze egyetlen S végű 60 HOM Régészeti Adattára 1488-81. A fotók hátlapjának felirata szerint e tárgyak Istvánffy György gyűjteményéből származnak. 61 FettichN., 1937.52.; Fehér-Éry-Kralovánszky, 1962.54.; Fotóját és leírását közű K VégK, 1970.82, V.L5. 62 A töredékeiben is jelentós leletanyagot szolgáltató kistokaji temető 1950-től 1972-ig folyamatosan pusztult a rövid leletmentések között. Lásd 33. sz. jegyzetet 63 Szabó János Gy., jobbára közületien honfoglalás kori leletanyagát e sorok írója fogja feldolgozni a közeljövőben. 64 Szabó J. Gy., 1970.264-271. 65 Révész L., 1989. sajtó alatt