Csorba Csaba szerk.: Miskolc város történetének dokumentumai I. Miskolc város tanácsülési jegyzőkönyve 1569-1600 (Miskolc, 1990)

A városkönyv szövege (mai helyesírás szerint) Közreadja: Tóth Péter

1. (l/l) A törvényeknek, az emlékezetre és megjegyzésre méltó, kivizsgált és végrehajtott ügyeknek ezen jegyzőkönyvét Miskolc mezővárosában akkor kezdették el először írni, amikor Pap István volt a főbíró, Varga Demeter, Szabó János, Veres Mihály és Tőkés Lőrinc voltak az esküdt polgárok, a tanács tagjai pedig Zabari Péter, Tejfeles Gergely, Szentmiklósi Domonkos, Bana András, Kis Gál, Pokrágyi Péter, Bányai Péter, Szabó Máté, Péntek András, Kovács Péter, Szabó Pál, Balázs deák, Fenes Márton, Győri Ambrus, Bornemissza András, Bodgál Pál, Bigére Orbán, Csiszár Tamás, Vince Márton, Pankota János, Szíjgyártó Máté, Panosa Péter, Berda Bálint és Vajda Ferenc voltak. Az Úr 1569. esztendejében.

1 2. (3/1) Böjté Dorkó, az megholt Palló Benedek leánya, ki mostan Pajzsgyártó Imre felesége, tiltja és ellenzi az Bábonybérc szőlőt, kit bír Tót Antalné, ősről maradiul. 3. (3/2) Gergely pápa ünnepének másnapján (március 13-án)

2 Her Györgyné, Zsófi asszony teszen ilyen vallást és kötést Sándor Benedeknek, hogy amely 50 forinttal adós volt neki és meg nem fizette, kötötte a Bedegvölgy szőlőt neki ilyen ok alatt, hogy a szőlőt Her Györgyné megmíveltesse, de ha Szent Fülöp (és) Szent Jakab napra (május l-re) Her Györgyné az megírt adósságot meg nem fizethetné, tehát kimenjenek és megbecsüljék a szőlőt, és amit ér, abban Sándor Benedeké legyen a szőlő, ha penig többet ér, a felit feltérítse neki, ha penig azt meg nem érné, tehát Her Györgyné feltérítse a felit. 4. (4/1) Március 22-én Pap István bíró úr és nemzetes Bakos András előtt Balog Istvánt a 83 forint felől kielégítette Jakus Lőrinc özvegye és ő a nevezettnek a levelét visszaszolgáltatta előttünk Jakus Lőrinc ezen előbb mondott (özvegyének). 5. (4/2) Pankota Lukácsné március 22-én tiltá és ellenzé az Kádas Miklós szőlőjét a Bedegvölgyön, ki azelőtt vala Sándor Máté szőlője. 6. (4/3) Április 9-én Oláh Bertalanné tőn mielőttünk ilyen vallást, hogy azminemű adósságban maradt volna az ő urának holta után Kalmár Simonnénak 36 forinttal, és hogy teljességgel meg nem fizethetett Oláh Bertalanné, segítette meg az mostani ura, Kovács Imre 18 forinttal. Ez okáért vallja Oláh Bertalanné ez mostani urának a szőlőnek felét, így, hogy ha holta történnék, tehát az Oláh Bertalantól maradt gyermeki letegyék a 18 forintot, ha le nem teszik, tehát Kovács Imre hozzányúlhasson a Bábonybérc szőlőnek a feléhez. 7. (5/1) Zsóry Mihály tiltja az Istenhegyen való szőlőt, ki Pécsy Miklósé volt, ki mostan Forgó Jánosnál vagyon, az feleségére tiltja, a Pécsy Miklós leányára. 8. (5/2) Április 11-én. Kassai Szabó Mihály tiltotta vala az Ebeny István örökségét, kire napot hagytunk vala: ez április 11-ét. És hogy reá nem jöhetett erre, levelet küldött vala, hogy több szorgos dolgai és peri volnának, és reá nem jöhetne mostan. Azért erre tudományt tött Ebeny István, hogy ő kész volt volna és Szabó Mihály reá nem jött. 9. (5/3) Április 11. Vince Tamásné gyermeke, mivel hogy idétlen és nincsen alkalmas ideje a perhez, amint plébános uram, Hevesi Mihály papszékin találták: hogy (ha) 12 esztendős lévén, szabadon perelhet az atyafiakkal, de addig nem. Bana András, Szentmiklósi Domonkos, Szabó Pál és Balázs diák jelen lévén a plébános házánál a törvényen. 10. (6/1) Április 18. László Albert teszen tilalmat minden gyermekire a László Ferenc háza felől, kiben László János lakik, a barátok háza ellenében. 10/a. Az 1573. évben, április 3 - án megelégedtenek és egyenesedtenek egymással.

4 11. (6/2) Ugyanazon a napon.

5 Eses János hajtotta volt be a miskolci barmot Zsolcára, kiért perleni akart Eses Jánossal Tejfeles Gergely, kit Eses János békére vitt, mely békének engedtek az uraim mind fejenként ily ok alatt, hogy valaki erre való képest másszor ilyen méltatlan dolgot támaszt, tehát törvény szerént