Csorba Csaba szerk.: Miskolc város történetének dokumentumai I. Miskolc város tanácsülési jegyzőkönyve 1569-1600 (Miskolc, 1990)
A városkönyv szövege (mai helyesírás szerint) Közreadja: Tóth Péter
41. (31/2) György diákné, kassai Jakus Lőrinc leánya tiltja az ő atyjától maradt örökségeket, kiket az 6 anyja kötött volt Paczott Zsigmondnak, ő magára tiltja és Jakus Dánielre, és az önnön maga magzatjára, Sámuelre, mely örökségeket itt, Miskolcon nem kötött. 42. (13/3) Továbbá ugyanezen György diákné tiltja a Fermeze szőlőt (arra a) másfélszáz forint adósságra, kivel az ő atyja és anyja adós neki, hogy törvény nélkül kezéhez ne szabadítsák Paczott Zsigmondnak. 43. (13/4) Német Benedek és Kamanczy Barnabás tilták a Fermeze szőlőt így, hogy ha a házból ki nem telnék a százharminc forint, kiért kezesek voltának Kis Lőrincnének az adósság szerzett dolgáért, kivel tartozott Jakus Lőrinc Veres Balázsnak és az ő gyermekinek. 44. (14/1) Kamanczy Barnabás tiltja az Bábonybérc szőlőt, ki Kamanczy Lukácsé volt, ő magára, Kamanczy Barnabásra és Kamanczy Mihályra, ki mostan török rabságában vagyon (és) ki Kamanczy Lukács fia, és ez György diákné fiára, Sámuelre, ki Kamanczy Lukácsnak unokája. 45. (15/1) Az Úr 1570. esztendejében. 21 Második bíróságában való tiltások, (tudniillik) Pap István bíróságában. 46. (15/2) Május 3. napján. Tót Kádas Antal kötötte magát György diáknak, a debreceni Kádas Mihály szolgájának 27 forintig és 73 dénárig, hogy ez jövendő szüretben valamint jár vulajon (?) a bor, úgy adja neki, és egy pénzig megelégíti akkor minden perpatvar nélkül. 47. (15/3) Május 3. László János teszen tudományt és tiltást az Kőbányánál való ortványra, ki Eskoráé volt és az Eskora gyermekinek ősüktől maradt, kit egynéhányan szőlővel akarnak beültetni. És tiltá az Eskora gyermeki képében, Ferenc és István képében. 48. (15/4) Május 10. Ismég köti újonnan Kis Ferenc a gyöngyösi Szabó Gáspárnak szőlőjét, és ez kitelvén, Kazay Györgynek köti magát 15 forintért. 49. (16/1) Aranyosi Dávid Péter ellenzi mind magára s mind penig unokáira a Máté Mihály rész házát, és a Máté Ambrus kit pénzen vött Borsos Páltól és az anyjától, mind házbeli részt és szőlőbeli részt, mindeneket, valami az ő ősétől, Máté Páltól maradt volna. 50. (16/2) Az 1570. esztendőben, június 27-én. 22 Az minemű törvények(et) szolgáltatott vala a Hunyad (utcaiakkal) Varga Péternek, erről hitet mondtak előttünk hatan: Túri Benedek, Király Pál, Gombos István, Pásztor Márton, Pásztor Bertalan és Csulyak Lukács, így, hogy a Varga Péter háza örökké Hunyad (utcai) ház vala, és hogy ők végezést soha nem töttek örökösképpen Varga Péterrel. És a bírájok, Csépán Albert is megeskü(dö)tt. 51. (16/3) Július 5. Dusza Ambrusné Orsolya asszony, ki Szirák Miklósné vala, tőn tilalmat a szőlő felől, ki az Örömhegyen vagyon, ki Szirák Miklóstól maradt vala az fiára, Gergelyre, kit eladott Lajosnak: tiltá a fiára, Szirák Miklóstól valóra, kinek Miklós a neve, úgy, hogy jövendőre pénzével hozzá akar jutni, (és még) a gyermekre, és még a Gergely leánykájára, Annára. 52. (17/1) Július 5. Amely pénzt Gombos Pál elveve László Jánoson az Eskora gyermeki képében, kit az atyjuk, Eskora Márton kért volt fel Gombos Páltól, annak a 10 forintnak a két(harmad) részét László János fizette meg Gombos Pálnak a gyermekekéből, a harmad részét penig Bányai Péter fizette meg. 53. (17/3) Szeptember 12. Dóra Ambrusnénak és Dóra Katalinnak lőn ilyen törvénye a megholt Dóra Ambrus marhája és öröksége felől, hogy ha a gyermek (meg) leszen és élend, akivel mostan terhes Dóra Ambrusné, (akkor) minden marha és örökség kétfelé oszlassék: fele Katalinnak, fele pedig Dóra Ambrusnénak a nála való gyermekkel egyben. Ha penig a gyermeknek holta történnék, tehát viszontag a Dóra Ambrusné része kétfelé oszlassék és a fele szálljon viszontag a vérre, Dóra Katalinra, a fele penig Dóra Ambrusnénak szabad örökül nála marad.
