Csorba Csaba szerk.: Miskolc város történetének dokumentumai I. Miskolc város tanácsülési jegyzőkönyve 1569-1600 (Miskolc, 1990)
A városkönyv szövege (mai helyesírás szerint) Közreadja: Tóth Péter
390. (129/3) Az ura is, Szűcs István köti erre önnön magát, hogy ha ennek utána ez féle vétekben találhatja, hát önnön maga leszen az ő feleségének vádolója. 391. (129/4) Az 1594. esztendőben. 216 Az Csulyak János fiai vallanak örököt Ispán Istvánnak az házról, mely vagyon (a) Felső piac utcában. 392. (129/5) Szabó Jánosnak, petrinek vall örököt Csapó Jakab feleségestől az házról, mely vagyon az Mészár utcában, melyet vött tőle 4 forintért. Az áldomását ő maga adta. 393. (130/1) Az 1594. esztendőben, február 5-én, 217 Péter kovács bíróságában. Gergely deáknénak, Anna asszonynak Mészáros Kelemennévei, Dorkó asszonnyal azminemű perik volt Győr várában, az őnagysága székin, voltának jelen az törvénytételen ez személyek: Semsei Ferenc deák, Homonnay uram őnagysága tiszttartója, Batizi Mihály, Török István uram őnagysága tiszttartója, Mihály deák, Nyáry Pál uram őnagysága tiszttartója, Rinóth Mihály, Borsod vármegyének viceispánja, nótárius uram, Pap Gáspár, Négyesi Pál, Hatvani János, Bakos Balázs, Bakos Gáspár, Szirmai Pál nemes személyek, Horváth Ferenc, vámosi Polgár Lőrinc, diósgyőri bírák: Katona Benedek főbíró, Valkó Boldizsár, Ötvös Péter, Bak Tamás az több(i) tanácsával egyetemben, miskolci főbíró (a) tanácsával egyetemben. Az végezés így lött és az egymás közt való békesség: hogy ha valamely fél ezt felbontaná és kérkednék vele, mezőben egy emberrel bizonyíthassák, városon két emberrel, negyven forint az kötele. Bíró uram ugyenezen törvényre, az mint Győrben az végezés volt, házára mehessen és az negyven forintról igazat tehessen, minden haladék nélkül. És annak felette ugyanezen per fennálljon. 394. (131/1) Április 25. napján: 218 az Kása Péter atyafiai tiltják Kása Petemé által az jószágot, mindent, valamit eladtanak, az Kása Péter leánykájára. 395. (131/2) Ugyanezen a napon 219 jővén mielőnkben Balog Pálné és akar a Kerekes Pállal örököt vallatni néminemű szőlő felől, melyet még az drágaság előtt cserélt volt meg az Gál Benedek leányától, Zsófitól, az drágaság előtt négy esztendővel; mert hogy (a) törvény (úgy) találta, hogy Kerekes Pál örököt nem vallhat, hanem az leánynak kellene vallani, de az leányt nem tudjuk, hon vagyon, hanem ha az leány elő nem jő és örököt nem vall, tehát bírja Balog Pálné az örökséget, mint övét. 396. (131/3) Szabó Dániel, vakarácsi, ellenzi az ortványt, az melyet Zabari Demeter megvött Pocz Ambrusnétől, mert hogy az törvény Győrben is megítélte neki, mint őstől maradtat. 397. (131/4) Józsa kovács is ugyanezen ortványt ellenzetté, mert hogy Pocz Ambrusné őneki vér szerént való atyafia. 398. (131/5) Borlók Mátyás vallja Esztergályos Lukácsnak az Avas farkon való szőlőt, melyet Pap Balázs bír, az anyja részét hogy kereshesse. Az vallás pedig lött Kerekgedében, Fűzy Bálint előtt, miskolci bíró előtt. Annak felette mind ház és egyéb örökség, az mi vagyon, az mi az anyja részét illeti, mindeneket vallott Esztergályos Lukácsnak. 399. (132/1) Her György főbírósága, az 1595. esztendőben. 220 400. (132/2) Juhász Andrásné Katalin asszony vall egy szőlő örökséget Kerékgyártó Máténak az Kerek hegyen, kinek szomszédja Balog Boldizsár, más felől Fazekas Máté parlagja, ily ok alatt, hogy bírja mindörökké, mint övét. Ha holta történnék, "tehát az én fiamnak hagyja vissza, másnak ne hagyhassa, ha penig énnekem és fiamnak történik holtom, szabad legyen kinek hagyja, mint övét. Annak felette az mely kőlyukat három forintban bocs ültek, azt is neki vallom." 401. (132/3) Józsa kovács ellenzi az ortványt az Kerekhegyen, melyet vött Zabari Demeter ára szerént vakarácsi Szabó Dánieltől, kinek az áldomásán jelen voltának Tekes Gergely bíró képe, melynek áldomását itták Péter kovács bíróságában, akkor is ellenzetté, mind az áldomáskor ellenzetté, mind penig Her György bíróságában ellenzi pénzére.
