Csorba Csaba szerk.: Miskolc város történetének dokumentumai I. Miskolc város tanácsülési jegyzőkönyve 1569-1600 (Miskolc, 1990)
A városkönyv szövege (mai helyesírás szerint) Közreadja: Tóth Péter
mi őneki ilyen okkal, hogy kösse magát, hogy ha ő többé ez féle vétőkben esik, törvény nélkül felkössék. Azért ez az Miskolci Györgyné, Katalin jó akaratából köti magát ezre, hogy ha ő többé lopásban találtatik, törvény nélkül mindjárt felköthessék, mindön kegyelöm nélkül, mert ez(t a) mostani lopását ő maga megvallja. (Ez) ő maga jó akarata és vallása. 355. (120/2) Az Úr 1591. esztendejében, április 20. napján. 195 Her Balázs vött egy szőlőt. 196 356. (120/3) Az Úr 1591. esztendejében, április 20. napján. 197 Miskolcon lakozó Tót Tamásnénak, Margit asszonynak egy háza volt (a) Kiskassában (és) az Ágazaton, tudnia ülik az Nagyágazaton egy szőlője, mely ház és szőlő maradott az asszonyról holta után az ő atyafiára, Pethő Antalra, mely házat és szőlőt vött meg tőle Her Balázs 12 forintért, mely háznak az árában az török adóra Tót Tamásnéért (fizetett) 4 forintot (és) 25 dénárt. Tsmég ugyanezön Tót Tamásné adósságáért fizettem Molnár Pálnénak, kit törvénnyel nyertek el rajta, 1 forintot (és) 75 dénárt. Az többit penig Pethő Antalnak, ezön kívül az kivel tartoztam, megfizettem." 357. (121/1) Az Úr 1591. esztendejében, április 20. napján. 198 Jöve mielőnkben az néhai Bornemissza Benedökné Anna asszony az ő fiával, Kovács Istvánnal, az ki ugyanezön asszonynak utóbbani urától való volt, azaz Domonkos kovácstól és tőn mi előttünk ilyen vallást ez az megnevezőit Bornemissza Benedökné, hogy őneki az házának fele sajátja és vallja szabad örökül az ő fiának, az felül megnevezött Kovács Istvánnak szabad örökön, mint sajátját. Azonképpen valamennyi szőleje, kertje és egyéb is, valami vagyon, "mindenöket ennek az én jó fiamnak hagyok, valami az anyai rész, mert én, Bornemissza Benedökné, én löltem, kerestem az én megholt urammal, (és) énneköm sajátom". 358. * (121/2) Ugyanezön napon Lőrinc deák kontradikált (ellentmondott) az Bornemissza Gáspár fiai képében, úgy mint: Gáspár deák Bornemissza Benedök fia volt az asszonytól. 359. (121/3) Az Úr 1591. esztendejében, április 20. napján. 199 Tekös Máté vött egy ortványt az Forrás völgyén, (amely) az Szép hegynek ellenében vagyon, az szomszédja napkelet felől Ötvös Bálintnéé, napnyugat felől Kós Lukácsé. Ezt vötte Pethe Istvántól 6 forintért. Az áldomást Tekös Máté adta meg. 360. (122/1) Az Úr 1591. esztendejében, április 20. napján. 200 Mészáros Kelemön állott az Isten hegyen egy parlag szőlőben, mely parlag szőlőt az urak akaratából az miskolci tanács, úgy mint Pétör kovács, Nyírő Máté (és) Szabó Miklós hites személyök megláttak. 201 Ezök mely szőlőt látott az tanács, hogy tövisk és usradic kolit (?) vert fel, az urak adtának Mészáros Kelemönnek az tanács szavá(t) meghívón - 4 esztendeig való szabadságot adtak reája. Mely dologról hozá elő az urak pecsétös levelét (és) kíáná mitőlünk, hogy az város könyvében kellene írni, (hogy) holta után is az ő maradékié legyen, senki ne háborgassa benne, hanem sajátja ez az szőlő, mert az urak szabad örökül adták neki, mint parlag szőlőt. 361. (122/2) Az Úr 1591. esztendejében április 20. napján 202 Szűcs Kálmán Szabó Mátétól vött egy szőlőt, ki az Bábonyi bércön vagyon, északról ugyan(ezen) Szűcs Kálmán (van) mellette, más felől Olajos Istvánné. Vötte penig ennyi pénzön: készpénz 6 forint, egy fél bor, 3 napi m. 30 dénár (?). Az áldomását adta meg Szűcs Kálmán, egy icce, 6 dénár. Ezt vallja szabad örökül (az) egész tanács előtt. 362. (123/1) Az Úr 1591. esztendejében, november 11. napján, 203 Mészáros Kelemen főbíróságában. 363. (123/2) Jöve mielőnkben Sebestyén diáknak az ő felesége, Margit, ki találtatott volt oly lopásban, kiért halált kellett volna szenvedni. De sok könyörgés által lött kegyelem neki, ilyen okkal kötötte magát ez egész tanács előtt, hogy (ha) ő valamikor az lopásban találtatik ennek utána, ezen kötésre halált szenvedjen érette. Ezt pedig íratta az ő maga szabad akarata szerént, az ő maga nyelvével az város könyvében.
