Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
HISTÓRIA - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - CSÍKI TAMÁS: Egy parasztgazda a politizálás útján. Györgyi Lajos visszaemlékezései
tesnek, mint amire el voltak határozva... Akik még nem tettek meggyőző ígéretet, hogy Ravasz Antalra szavaznak, úgy ezekhez egy még rátermettebb kortes ment ki, hogy a sok lúd disznót győz elve alapján, végül kisgazdapárti szavazó legyen. Olyan választókkal is találkoztunk, aki arra tartott igényt, hogy első vonalbeli kortes, lehetőleg »nadrágos úri ember« tegyen náluk látogatást, akinek a szavára hajlottak. A legrosszabb az volt, amikor a szavazó a voksáért egy állást vagy egy iparengedélyt akart kapni... A szavazóköri bizottságban a »pártbizalmi« is helyet kapott, akinek fontos munkája volt a szavazókörzeti névjegyzékben kipipálni azokat, akik már leszavaztak. így a választási összekötőkön keresztül értesíteni tudták a választási pártirodát arról, hogy a szavazókörzetben kik nem szavaztak még le. S akkor az iroda kiküldi az embereit, hogy rábírják a szavazókat - természetesen a saját pártjukra való szavazásra (ezt teszi a kormánypárt irodája is)." 2 3 Aligha kétséges, a Független Kisgazdapárt újjáalakulása 1930-ban meghatározó a 22 éves fiatalember politikai szocializációja szempontjából. 1932-től tagja a pártnak, azonosul programjával (általános és titkos választójog, földreform, valamint igazságos és progresszív adózás, egyenlő szociális biztonság), s átveszi bank- és nagytőkeellenes retorikáját. Sőt reménye szerint a „népi és polgári eszmeiséget" együttesen képviselő új párt mozdítja elő a szélesebb körű társadalmi és politikai demokratizálódást, s alakítja át ennek feltételeként a tekintélyelvű gazda-cseléd viszonyt egyenrangú munkaadó-munkavállaló kapcsolattá. A párt nevében a polgári elnevezés „azt is jelentette, hogy minden foglalkozásbeli honpolgárnak egyenlő jogokat ígért és biztosított..., népi jellegű polgári életfonna küszöbére érkeztünk - az ország széles tömegeinek részvételével." Ugyanakkor az orosházi szervezet „gyenge pontja maradt, hogy a földnélküli parasztságot nem tudta maga mellé állítani." 2 4 A párt orosházi zászlóbontása valójában a birtokos parasztságot is megosztotta. Miként az emlékező rekonstruálja, a kormánytáborba sorolható legnagyobb birtokú gazdák a Kisbirtokos Szövetség tagjai, a szövetség vezetői Csizmadia személyes hívei voltak (a nyílt szavazással történő választásokon a képviselő „erre nagy gonddal vigyázott"). Ezzel szemben a Kisgazdapárt támogatói a Polgári Olvasókör tagjaiból kerültek ki, akik között szintén módos parasztok voltak, de itt Csizmadia „befolyása ekkor már minimálisra csökkent." (Az olvasókör biztosította a párt működéséhez szükséges helyiségeket.) Minden bizonnyal ezek a törésvonalak a gazdaifjak egyesületében is megjelentek, és konfliktusokat okoztak, 2 5 bár Györgyi - érthető elfogultsággal - akként emlékszik, 23 Látható, hogy Györgyi Lajos (aki a nyílt szavazásos rendszer antidemokratizmusát mélyen elítélte, és a kormánypárt sikereit mindenekelőtt ezzel magyarázta) maga, illetve pártja is élt az ebben rejlő lehetőséggel, és rendelkeztek afféle választói ígéretekkel (jó előre összeállított listákkal), amit a szavazáskor be is kívántak hajtani. Az 1939-es orosházi eredmények látványosan cáfolták, hogy a kormánypárt sorozatos győzelmét csupán a nyílt szavazásnak köszönhette. Ekkor ugyanis titkosan választottak, és a kormányzópárt a '3l-esnél és a '35-ösnél is kedvezőbb szavazati arányt ért el (1931-ben 58,1, 1935-ben 56,1, 1939-ben 58,3%), míg a Kisgazdapárt jelentős számú szavazót vesztett. Ráadásul '39-ben a Magyar Elet Pártja az orosházi egyéni kerületben már nem a jól bevált paraszt-képviselőt. Csizmadia Andrást indította (ő a megyei listán szerzett mandátumot), hanem a nagyszénási nemesi családból származó egykori csendőrszázadost. Torkos Béla ügyvédet. (A „legnagyobb magyar falu" lakosságát egyébként a két világháború közötti választásokon rendkívüli aktivitás jellemezte. 1926-ban a választásra jogosultak kb. 78%-a, '31-ben 75, '35-ben 79, '39-ben 93%-a szavazott.) 24 Györgyi úgy emlékszik, hogy a Kisgazdapártot Orosházán Ravasz Antal szervezte meg, aki gépészmérnöki diplomával rendelkezett, de mint „élenjáró jó gazda a saját földjén dolgozott." (Ravasz ugyancsak módos parasztcsaládból származott, ő apjától több mint 100 holdat örökölt. 1945-ben, Györgyihez hasonlóan, a Kisgazdapárt nemzetgyűlési képviselője.) 25 Az 193 l-es választások során volt aki úgy nyilatkozott, hogy ő ugyan „Csizmadia kortese, de szíve szerint Nagy Vince győzelmét kívánja." 85
