Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - BÁRTH JÁNOS: Kecskék és kecskepásztorok Csíkszentgyörgyön

korábbinál precízebben fogalmazta meg a jegyző, hogy a pásztor a „meddőkecskékre 4 ejtel gabonát, 4 font kenyeret és 2 krajczár bocskorpénzt kap a gazdáktól. "

2

S A 20. századba való átlépés lényeges változást nem hozott a háromtizesi kecskepásztorok működési feltételeiben. 1903-ban, 1904-ben, 1907-ben a kecskepásztorokkal olyan szerződéseket kötöttek, mint a 19. század második felében. Változások jelei 19091910-1911 táján mutatkoztak. Ennek illusztrálására idézem az 1910. december 11-én kötött szerződés szövegét: Megválasztatott 1911. évre „menaságújfalvi Pintyi János felelős kecske pásztornak, oly meg egyezéssel, hogy Szent György napkor, a mikor az juhok felgyűlnek, akkor köteles kihajtani jókor reggel Szent Mihály napig, minden vasárnap délbe, de pontosom, nehogy délt megmúja, a kecskék megfejése, azon kívül minden fejős kecskére 4 kupa rozsot, bocskorpénzt 4 fillért,a meddű kecskékre pedig 6 kupa rozs és 8 fillér. "

2

6 A fenti szövegben a legfigyelemreméltóbb új elem a hagyományos vasárnap déli fejés szoros időhöz kötése, ami akkortájt több egyezségben is megismétlődött. A magyarázat nem könnyű. A pásztornak talán azért kellett délben befejeznie a fejést, mert a kecskéket este a gazdájuk is szerette volna megfejni. Ezért a pásztorfogadás feltételeinek megfogalmazásakor a gazdák igyekeztek megakadályozni, hogy a pásztor fejése belenyúljon a délutánba. 1937. március 26-án került jegyzőkönyvbe az a kecskepásztor-fogadó egyezség, amely időrendben utolsónak tekinthető a kutató rendelkezésére álló háromtizesi hasonló egyezségek sorában. Fő sajátossága, hogy a kecskepásztor bérét a legeltetés időtartama alapján háromféleképpen határozta meg benne a tizes gyűlése. Bizonyos kecskéket április 24-től szeptember 29-ig. másokat az egyezség megkötésétől, március 26-tól november 25-ig, ismét másokat április 24-től szeptember 25-ig legeltetett a pásztor. Ennek megfelelően változott a kecskék után fizetendő bér. Az 1937. évi egyezség kötelezte a kecskepásztort arra, hogy ősszel bakkecskét járasson a kecskenyájban: „ köteles megfelelő czápot álltani szeptember 29. után a kecskék közé, és pedig sutát. "

2

1 IRODALOM BÁRTH János 2007 Az eleven székely tizes. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tízesek működése a XVII-XX. században. Kecskemét 2011 Templom jobbágya, megye zsellére, eklézsia árendása. Fejezetek a katolikus székelység egyháztörténetéhez. Kecskemét SZT 1975-2009 Erdélyi magyar szótörténeti tár I—XIII. Anyagát gyűjtötte: SZABÓ T. Attila. Bukarest-Budapest-Kolozsvár TAGÁNYI Károly 1896 Magyar erdészeti oklevéltár I—XII. Budapest VIGA Gyula 1981 Népi kecsketartás Magyarországon. Borsodi Kismonográfiák 12. Miskolc 25 TA. H. 3. 291. 26 TA. H. 4. 63. 27 TA. H. 5. 52. 733