Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - SZULOVSZKY JÁNOS: Kecskék és szamarak a Felföldön

Ha alaposan megnézzük a 3. táblázatot, szembetűnhet a körülmény, hogy a „szamaras" települések többségén szőlőművelés is folyt. Forrásunk adatai tehát arra az ismert hegyvidéki gyakorlatra is utalhatnak, miszerint a szamár erejét e helyeken igénybe veszik a szőlőbeli munkához. A szamár egykor szorosan kapcsolódott az intenzív kert- és gyümölcskultúrához, s nem utolsó sorban a szőlőműveléshez is. Már csak azért is, mert ezek nem ritkán kis parcellákon folytak, így ott az alkalmi szállításokra tökéletesen megfelelt az igénytelen és a lovakhoz képest sokkal olcsóbb szamárerő. Ahogy Viga Gyula megállapította, „az északi borvidék intenzív szőlőkultúráját (...) régen nagyszámú szamár is kiszolgálta. A szamarat a trágya, víz, permetlé hegyre való felszállítására használták. (...) a nyergére akasztották a kosarakat és a vödröket. Emellett szamárfogatokkal vitték ki a szőlőbe a hordókat, ezzel hordták a munkaeszközöket. A szamárfogatok ezen felhasználása ismert volt az ország valamennyi szőlőtermő vidékén."

1

8 A szállításon túlmenően - amint arról az 1870-es évek elején éppen Abaúj megyéről szólva Korponay János tudósít -, az „emelkedett szőlők mívelésére" is befogták e jószágokat, s éppen emiatt a „szőlőtermő vidéken szükséges állat" gyanánt szólt a szamárról.

1

9 Végezetül arról is kár lenne megfeledkezni, hogy „a szamarak beszerzésének egyik legfontosabb területe mindenkor az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál fekvő történelmi borvidék volt."

20 A Kassai Kereskedelmi és Iparkamara állatösszeírásának fényében többek között fogalmat alkothatunk ennek az elképzelhető maximális méretéről is. IRODALOM BENCZE József 1955 A szamár tenyésztése és az öszvér. Budapest GALGÓCZI Károly 1855 Magyarország-, a Szerbvajdaság s Temesi Bánság mezőgazdasági statisticája. Pest GY. (GYÖRFFY István) 1936 Ló- és szamárhúsevés a magyar népnél. Ethnographia, XLVII. 323. KEMECSI Lajos 1999 Adatok az ácsi szamártartás kérdéséhez. Ethnographia, CX. 103-111. KŐNEK Sándor 1878 Magyar Birodalom statistikai kézikönyve folytonos tekintettel Ausztriára. Második, teljesen átdolgozott kiadás. Budapest, Franklin Társulat KORPONAY János 1871 Abaúj vármegye monographiája. Kassa KUNT Emő-VIGA Gyula 1978 Kecsketartás Teresztenyén. Ethnographia, LXXXIX. 578-585. KÚTVÖLGYI Mihály-VIGA Gyula 2005 Megőrzött ízek: Kecske ételek. Budapest, Timp Kiadó STATISZTIKAI KÖZLEMÉNYEK 1. 1877 Abauj, Gömör, Sáros, Szepes, Torna, Ungh és Zemplén vármegyék mivelési ágak szerinti terjedelme. Hivatalos adatok alapján közzéteszi: a kassai kereskedelmi és iparkamara. Die Resultate der Catastalvermessung in der Komitaten Abauj, Gömör, Sáros, Zips, Torna, Ung és Zemplén auf Grund der ämtlicher Daten publiciert von 18 Viga 1982b. 452M23. 19 Korponay 1871. 303. 20 Viga 1982b. 452. 725