Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - SZULOVSZKY JÁNOS: Kecskék és szamarak a Felföldön

Szamarak A térség városállományának 29 településén összesen 519 szamarat írtak össze. Messze kiemelkedő szamárcsordával rendelkezett Mád (186 db), s e tekintetben ugyancsak kimagaslott Abaújszántó (80) és Putnok (58). E három helyen volt az összes szamár több mint hatvan százaléka. Az a tény, hogy a „szamaras városok" több mint négyötöde a mezővárosi kategóriából került ki, egyáltalán nem a véletlen műve. A mezővárosoknak hajdan jellegzetes alakjai voltak a szamarasok, akik főként a helyi boltok és fatelepek kiszolgálására szakosodtak. A településen belül a szamarakkal végzett fuvarozás egyfajta „szolgáltatástjelentett a lakosság számára, s szűkös megélhetést néhány szegény embernek."'

7 A szamarak járásonkénti megoszlásának pontértékei a kecskék esetében tapasztaltakhoz képest kevésbé mutatnak nagy szélsőségeket (3. táblázat). Ha nem is toronymagasan, de meggyőző fölénnyel az egri felső és az egri alsó járás vezette a szamártartás rangsorát közel azonos ponttal (636,8 és 626,3). Míg az előbbinél települései 52,6%-án, addig az utóbbinál 68,4%-án tartozott a gazdálkodásukhoz e négylábú állatokkal való foglalatosság. A hasonló pont-eredményhez az vezetett, hogy az egri felső járás falvait átlag 12 szamár jellemezte, viszont az egri alsó járásnál csak 9 füles jutott egy településre. A harmadik helyet elfoglaló miskolci felső járás csak fele annyi, kereken 300 pontra teljesített 54,2%-os lefedettséggel és falvankénti 5,5-ös átlagot hozó szamár-jelenléttel. Figyelemre méltó, hogy Borsodban mennyire megkülönböztetett helye volt a szamártartásnak. A rangsorban az első négy járás mellett a hatodik (szendrei felső: 213 pont), a kilencedik (szentpéteri alsó: 168 pont), a tizenegyedik (szentpéteri felső: 148 pont) és a 18. is e megyéhez tartozott (miskolci alsó: 72,2). Az utóbbi után következők már a 63 pontos térségi átlag alatt teljesítettek. Tíz olyan járás volt, amelyik 1878-ban teljesen szamármentes volt: három liptói (a liptószentmiklósi, a rózsahegyi és az újvári), három zempléni (a szinnai, a sztropkói és a tokaji), két szepesi (a magurai és poprádvölgyi), s végül egy-egy tapolyi és ungi járás tartozott ezek közé. 3. táblázat. A szamártartás súlya Kelet-Felföld faluállományában járásonként 1878-ban Rangsor Járás Megye Falvak száma Szamarak száma Szamarat tartó falvak száma Szamarat tartó falvak aránya (%) Átlagos jelenlét Pontérték 1 Egri felső Borsod 19 121 10 52,6 12,1 636,8 2 Egri alsó Borsod 19 119 13 68,4 9,2 626,3 3 Miskolci felső Borsod 24 72 13 54,2 5,5 300,0 4 Szendrei alsó Borsod 23 55 7 30,4 7,9 239,1 5 Gönci Abaúj 31 71 16 51,6 4,4 229,0 6 Szendrei felső Borsod 23 49 13 56,5 3,8 213,0 7 Rimaszécsi Gömör 62 124 29 46,8 4,3 200,0 8 Tornaaljai Gömör 65 121 33 50,8 3,7 186,2 9 Szentpéteri alsó Borsod 25 42 10 40 4,2 168,0 10 Szikszói Abaúj 50 80 20 40 4 160,0 17 Viga 1982b. 453. 723