Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - SURÁNYI DEZSŐ: A sárgabarack meghonosodása Magyarországon

Czuczor- Fogarasi Szótára I. kötetében

1

2 (1862) a szerzők a barack szónál nem tesznek generikus különbséget botanikai értelemben: „A baraczk... nemesített fajtái sokfélék. Tengeri, kajszi (nyári), őszi, duránczi, magvaváló, vérbélű, szőrös stb. baraczk." A III. kötetben (1865)

1

3 a szerzők megemlítik a 'kajsz' elavult főnevet és a kajsza melléknevet (ez a nyárnak előrésze), melyből a kajszi szó származnék. Magyarázatuk szerint ez a nyár elején (= kajsszal) érik (nyári, vagy sárga barack), megkülönböztetésül a későbbi őszi baracktól. Nem lehet azért sem figyelmen kívül hagyni, mert pl. a sárgabarack görög neve ma is, a prikokkia (rcpiKOKiaa), ami korán érő gyümölcsöt jelent.

1

4 „Némelyek hibásan kajszín-nak mondják" - ebben azonban tévedtek a szótárírók. Ugyanis az ámbracsont színe narancssárga, és hosszú í-vel írva épp azt a színt jelentette. A perzsa név (ti. zerd-álü sárga-barackot, olykor sárga gyümölcsű cseresznyeszilvát vagyis myrobalánt - ukrán és dél-orosz területen is jelenti). A Magyar Történeti Etimológiai Szótár

1

5 (1967) szerint a kajszin alakváltozatnak a szín-hez nincs köze, az csak népetimológia eredménye; a „kajsz"-ból (= kora nyár) történő származtatás pedig „tudálékos következtetés"

16 szóhasználatát átvéve bár újabban más véleményt is megfogalmaztak. Szárnyéi Tájszótára

1

7 (1893) mind a barack, mind a kajszi szónak sok alakváltozatát sorolja fel (pl. barac, borock, kajszin, kajszén, kopasz-barack, marigla, nyári barack), megemlítve Kecskemét és Szeged vidékéről — összemosva - a kajszin és kajszin formákat is. Szinnyei

1

8 szavainak jórészét ma is hallhatjuk még, mint ahogy a kajsz, kajsza, kajszos stb. szavak is használatosak még „görbe, csámpás" jelentésben. Sokkal érdekesebb, hogy e szónak nem említi a nyárra utaló értelmét, ami mind a perzsában, mind a törökben megtalálható. Lippay

1

9 nyári baracknak nevezi az Armeniaca sp.-hoz tartozó gyümölcsöket. Az 1870-es évektől a hazai pomológiai irodalom,

2

0 rendszerint „barack" néven említi az őszibarackot, míg a sárgabarackot általában „kajszi"-nak nevezi (ami azonban nem öleli fel a sárgabarack taxonómiai és genetikai változatosságát). Az '50-es években Mohácsy (1951)

2

1 ismét a barackot az őszibarack neveként javasolta használni. A két világháború között elsősorban Magyar Gyula

2

2 szorgalmazta a kajszibarack név használatát, mondván, a sárgabarack elnevezést csak a „konzervipari termékeiknél" használják: a barackíz, baracklekvár, barackmag, barackpálinka viszont egyértelműen a sárgabarackra utal.

2

3 Az előző adatok alapján célszerűnek tűnt a „barack" ill. az Armeniaea sp. nevek kétértelműségét bemutatni. A taxonómusok dolgát sem könnyíti meg a nyelvi bizonytalanság, ugyanis a „nyári barack"

2

4 sem pontos elnevezés, mert vannak májusban érő őszibarackok is, vagy sárgahúsú kopaszbarackok, sőt szőrös sárgabarackok is. A két faj 12 Czuczor-Fogarasi 1862. 99., 220., 440. 13 Czuczor-Fogarasi 1865. 99., 1013., 1154., 1168., 1174.. 1403., 1566. 14 Vö. Hehn 1870.417. 15 MTESz 1967. II. 309. 16 Vö. Szinnyei 1893. 1012. és MTESz 1967. 308. 17 Szinnyei 1893. 1168. és 1174. 18 Szinnyei 1893. 1403. és 1566. 19 Lippay 1661. 116. (fája) és 216. pont (levele) 20 Pl. Entz 1857.1. 39., Bereczki 1877, cit. Nyujtó-Tomcsányi 1959. 19. 21 Mohácsy 1951.21. 22 Magyar 1932.1. 403-404., Mohácsy 1954. II. rész 23 Csapody-Priszter 1966. 90. 24 Fogarasi-Czuczor 1862. I. 426. 683