Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
HISTÓRIA - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - DÉNES GYÖRGY: A bolgárok hódításai és telepítései a Kárpát-medencében a magyar honfoglalás előtt
ehhez még figyelembe vesszük, hogy ezek a honfoglaláskor itt talált bolgár jellegű nyelvjárást beszélő délszlávok - a bolgár várak és őrtelepülések lakóinak kivételével - keresztények voltak, 5 7 akkor már az is több mint valószínű, hogy ők csakis a hódító bolgárok által szolganépnek elhurcolt és ide telepített macedóniai szlávok lehettek. 5 9 A bolgárok az általuk uralt terület biztonságáról néhány várba telepített helyőrséggel gondoskodtak. A ma is ismert nevű várak közül csak azokat tekinthetjük bolgár eredetűeknek, honfoglalás előttieknek, amelyeknek csak szláv nevük volt és van, magyar néven soha, semmilyen forrás sem említette őket. Ezek a Tisza vidékét őrző Csongrád, az északkeleti végeket védő Zemplén, a pesti révet északról biztosító Nógrád és a Dunakanyar Duna jobb parti területe, meg az ott vezető szárazföldi és vízi utak fölött őrködő Visegrád. 5 9 Ez utóbbi nem földvár volt, hanem a mai Sibrik-dombon épült egykori római erőd falmaradványai közé települtek a bolgárok, a magyar honfoglalás után, a megyék megszervezésekor pedig, az éppen róla elnevezett Visegrád vármegye ispánjának székhelye lett. 6 0 Minthogy a további munkánkhoz rendelkezésünkre álló helynévanyag több mint egy évszázaddal a honfoglalás utáni korból származik, számolnunk kell azzal, hogy közben a Kárpát-medence szláv népcsoportjai már migráltak, a honfoglaló magyarok elől önként északabbra húzódtak, vagy éppen a magyarok telepítették őket meghatározott feladatok ellátására északabbra. Ennek a vizsgálata azonban most nem célom. Úgy tervezem, hogy ezeket a kérdéseket tanulmányom második részében taglalom majd, mintaterületként a Sajó és Bódva folyók völgyét, meg a köztük elterülő vidék és középkori népessége vizsgálatát kívánom akkor sorra venni. Ott foglalkozom majd III. Béla királyunkjegyzője, Anonymus magisternek a honfoglaláskor itt talált bolgárokról és szlávokról írt figyelemreméltó sorai 6 1 kritikai elemzésével is. IRODALOM ANONYMUS 1975 Gesta Hungarorum. Béla király jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről. Hasonmás kiadás és PAIS Dezső fordítása. Budapest, Magyar Helikon BÓNA István 1984 A népvándorlás kor és a korai középkor története Magyarországon. In: SZÉKELY György-BARTHA Antal (szerk.): Magyarország története. Előzmények és magyar történet 1242-ig. I. 265-373. Budapest, Akadémiai Kiadó 1987 Daciától Erdőelvéig. A népvándorlás kora Erdélyben (271-896) In: MAKKAI László-MÓCSY András (szerk.): Erdély története I. A kezdetektől 1606-ig. 107-234. Budapest, Akadémiai Kiadó DÉNES György 1983 A Bódvaszilasi-medence 700 éves története. Miskolc, Herman Ottó Múzeum 1998a Történeti áttekintés a XIX. század második feléig. In: BAROSS Gábor (szerk.): Az Aggteleki Nemzeti Park. 338-377. Budapest, Mezőgazda Kiadó 57 H.Tóth 1994. 175. 58 Dénes 1983. 16.. 1998b. 276., 1999. 134. 59 Melich 1925-1929. 102-107, 144., Kristó 1983a. 30., 1983b. 33., H. Tóth 1983. 150. 60 Dénes 2001. 205-206. 61 Anonymus 1975. 89, 91. 62
