Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - TAKÁCS PÉTER: Malmok, kallók és egyéb vízi szerkezetek Zemplén vármegyében a 18. század végén (Kísérlet egy emberi létszükséglet kielégítésének kronológiai és regionális korlátok közötti feltárására)

Újhellyel közös határú Papsor lakói nem törekedtek saját malom tartására. Egy „mérföldnyire, ... fél és egy órányi messzeségre" úgyis „jó malmokat" találtak. Malmok a tőketerebesi körzetben Őrlés szempontjából a tőketerebesi körzetben Sziirnyeg lakóinak volt legszerencsésebb a helyzetük. A falu főbírája és esküdtjei egybehangzóan állították, hogy „malmok a határok szélein kettő is vagyon." A Latorcára telepített két malmot a helybelieken kívül felkeresték a környező településekről is. Vízimalom forgott Bodzásújlakon, Cékén, Garanv, Gercsely, Hardicsa, Kásó határaiban is, de ezek alól gyakrabban elillant a víz. Ilyenkor - a vallomások szerint ha a „helyben lévő malmokban... valamely akadály miatt... nem őrölhetnek, fél és egy mérföldnyire szoktak malomba járni." Legközelebb valamennyien a Szürnyegen, Imregen és a Nagyruszkán őrlő vízimalmokat találták. Tőketerebesin (a kolostoré), Isztácson, Kazsun, Nagyazaron és Pelejtén szárazmalmon kivüF nem volt „más malmuk... de egy-egy óra járásra... több malom is" forgott, „kivéve nagy szárazság idejét, amikor két mérföldre el kelett" vinniük a terményt. Akár szárazság volt, akár nedves idő járt, akár száraz-, akár vízimalomban akartak őrölni, a szomszéd helyekbe,... fél és egy mérföldnyire" kellett szekerezniük Barancs, Kelecsény, Kisazar, Kisruszka, Kiszte, Magyarjesztreb, Miglész, Upor, Vécse, Velejte, Zebegnyő és Zemplén lakóinak, mert csak egy vagy másfél mérföldnyire találtak malmot. Ennek ellenére sem panaszkodtak, mert a malmokhoz vezető útjaik járhatók voltak. Őrlési lehetőségek a gálszécsi kerületben Ahogy haladunk délről északra, ahogy romlik a határok termőképessége, úgy javulnak az őrlési viszonyok Zemplén vármegyében. Erről győzködték a gálszécsi kerület lakói az úrbérrendező biztosokat. Csábócnak „kitűnő malma " volt, Dávidvágáson is „jó malom " őrölt, Gálszécs (oppidum) „határában több malom is" forgott, „ahol könnyen őrölhettek. " Volt egy vízimalom Agyagoson is, „de a szomszédos falvak határában is, az ottani nagy vízen álló malmokban csekély munkával őrölhettek." Bacskó határában „két malom" kínálta „a jó őrlési lehetőségeket." Ugyancsak „két malom volt" Bánszka határában, de „ezen kívül jó folyókon, közel a szomszéd községekben is" voltak malmok. Bisztrón is volt malom, de szívesen látták őket „a szomszéd falvakban is." Csáklyón, Juszkóvolyá n, Kohánvban „a falunak jó malma volt a patakon, de félmérföldnyi távolságra is kitűnő malmokat találtak." Hermányban, bent a , falujukban két vízimalom " forgott. „Nagyon értékes malom " volt Parnón is. Rudlyón „a falunak három malma... volt, ezért az őrlésben nem szenvedtek hiányt." Sókút határában „csak két malom" forgott, Szacsúr határában a „nagy vízen" volt „jó malmuk... ". Szécspolyánkán „ két olyan malom volt, melynek a környékben nem volt párja." Két vízimalom volt Tárnokán „a faluban, ...a falu határán... azonban másik két malom is könnyen elérhető" volt. Vehécen is „két malom található, de a szomszédos falvakban is több jó malom van." Válogathattak Zamutón is a malmok között, mert bár a „terméketlen határuk az őszit trágyával sem termette" meg, de ami termett, s ami gabonát faragványaikért, erdei termékeikért, bárányért, posztóért s egyéb szorgalmukért cseréltek, azt a „határunkban lévő két malomban... mindenki megőrölhette." A környéken lévő sok jó malom mellé fölöslegesnek vélték Dargón, Feketepatakon, Aranyospatakon. Gerendán, Kereplyén, Porubkán, Sztankócon, Technán, Visnyón a malmok építésével bajlódni, mert ahogyan ismételgették: „bár határukban nincs malom. 623