Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - TAKÁCS PÉTER: Malmok, kallók és egyéb vízi szerkezetek Zemplén vármegyében a 18. század végén (Kísérlet egy emberi létszükséglet kielégítésének kronológiai és regionális korlátok közötti feltárására)

A kerület néhány településén azonban nem válogathattak a helybeli szárazmalmok vagy a szomszédos vízimalmok között. Alsó- és Felsőbereckiben, Karcsún, Karoson, Kisgéresen, Kiskövesden, Lakán, Pálföldén, Rádon, Szentmárián, Szomotoron, Szögön, Vajdácskán és Vécsen nem volt se száraz-, se vízimalom. Az alsó- és felsőbereckiek - ha a Bodrog árja megengedte - az újhelyi malmokban őröltek. Egy- vagy kétórányi távolságra malmot értek. Nehezebb helyzetben voltak a mocsarak kerítette Karcsa lakói. Árvíz idején csak csónakkal közlekedhettek. Ha tehették, valamelyik újhelyi malmot választották, de nagy víz idején „apácinyi szárazmalomban" voltak kénytelenek őrölni. Karos határa „árvízkor is jól termett." de az őrléssel nekik is gondjuk volt. Ha ,jó vizek jártak" a borsi és a szerdahelyi malmokig szekereztek termékeikkel. Nagyobb áradáskor a távolabbi újhelyi malmokat kellett felkeressék. Panaszolták is, hogy „malomba... egy mérföldnyire és révvámon kell... terhes" költséggel járniuk. Kisgéres lakói választhattak: vagy a szomszédos helmeci és nagygéresi szárazmalmokba vitték gabonájukat, vagy vízimalomba Szerdahelyre, Zéténybe és Leleszre. ,Mindazonáltal többnyire által a Bodrogon az újhelyi malmokba... hordanak őrleni." A bő választási lehetőség ellenére, keserűen panaszolták, hogy „helyben malmok nincs,... [a] vízimalmok is távulyabb esvén tőllök,... a szoros munkák ideje... vagy az árvíz, vagy felettébb való sár miatt... azokba nem mehetnek,... szárazmalmokra szorulnak..." Marhavész idején azonban „magok marhájokkal őrlést nem tehetnek. Pénzen fogadott lovas alkalmatossággal" szállíthatják gabonájukat, „őrölni is pénzfizetésért kénteleníttetnek." Ez utóbbi - a pénzért történő őrlés - a 18. században ritka jelenség volt a Kárpát-medencében. A kiskövesdieknek árvízmentes időben „a szerdahelyi kompos malom" volt közel. Jártak a közeli Borsiba, nemkülönben Ujhelybe is. Luka határa búza helyett rozsot, ahogyan ők nevezték: gabonát termett. Ebből „a tésztás étkeket is jóízűen megehetik." Őrölni Patakra, néha Ujhelybe, ritkábban Szerdahelyre jártak. Pálfölde kuriális - többségükben nemesek lakta - település volt. Leggyakrabban a szerdahelyi kompos malomba, a kisújlaki szárazmalomba, s ha a szükség úgy hozta, az újhelyi malmokba jártak. Rádró\ „az újhelyi malmokba" jártak, „circiter egy mérföldnyire," bár a szinyéri szárazmalom és a zétényi vízimalom is a szomszédságukban volt. Szentmária lakói „malmot... Zétényben és Szerdahelyen" találtak, bár szükségből a félórányira lévő kisújlaki szárazmalmot is felkeresték. Szomotor szegényei, ha a szerdahelyi kompos malomba" vagy Borsiba, vagy szükségből az újhelyi malmokba mentek, „három vámot fizettek." Szögről szekérrel vagy csónakkal a szomszéd borsi vízimalomba" hordták „őrlőjöket," de „akinek tetszett... a szerdahelyi kompos malomba is" mehetett. Vajdácskáról „a pataki kompos malomba" vagy az újhelyiekbejártak. Vécsbez „töltés-tartás- és révvám mellett" a „szomszéd szerdahelyi vízimalom" félórányi járásra volt. Nagyobb „sár és vizek idején" azonban „kínteleníttettek az újhelyi malmokba utazni." A zétényi kerület malmai Árvizes terület volt a zétényi körzet is. A szárazmalmok itt is jelentős szerepet játszottak a lakosság liszttel való ellátásában. Agárd határában két vízimalom forgott, de a falu szárazmalmot üzemeltettek, mert a Tisza vize - Sennyey László malma miatt - gyakran elöntötte a határukat. Az említett malmot „azon az eren... még méltóságos úr elei... csináltatták, s [a] rekeszt is, melyet Szent György naptól fogvást Szent Mihály napig mindenkor zár\>a tartottak." Az új tulajdonos azonban „zárva nem tartja, mely által annyira 621