Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - NOVAK LÁSZLÓ FERENC: Adatok Gömör néprajzához a 18. századból

szántó és rét nagyságát. Ez alapján készült el az urbárium 1773-ban, amelyben már az úrbérrendeletben meghatározott viszonyok alapján állapították meg a jobbágytelkek (ses­sio) nagyságát, valójában ki-ki hány telkes jobbágy, s mennyi földet birtokolhat egy te­leknek megfelelően. Az úrbérrendezéssel kapcsolatban Krasznahorkahosszúrét viszonyait mutatjuk be. A helység Csík-Szentmihályi Andrássy István gróf birtokához tartozott. Az egyes jobbá­gyok jobbágytelki állományát mérték fel, megállapítva a sessio nagyságát, amelyhez a belső fundus és a szántó nagyságát pozsonyi mérőben állapították meg, a rétet embervágó kaszálóban. Az 1773-as összeírás már a rendezett állapotokat mutatja. A jobbágytelek nagyságát a minőségi besorolásnak megfelelő földterület nagysága határozta meg. Az úrbérrendelet szerint egy egész telkes jobbágy 1 hold (2 pozsonyi mérő) házas telket, fundust, 24 hold szántót és 12 hold kaszálót kapott, azonban ettől eltér Gömör (a fundus nagysága egységes volt, s pozsonyi mérőben adták meg). Ennek oka a mostohább ter­mészeti viszonyokban, a hegyes-dombos táj adta lehetőségekben, a művelésre alkalmas földterület szűkösségében kereshető. A műveléságak között viszonylag a szántó és ka­szálórét, legelő aránya volt kisebb a kiterjedt erdőségekhez képest. Példaként említhető, hogy Sajó-Gömör az első minőségi osztályba sorolódott, egy egész telkes jobbágy 24 hold szántót és 8 hold kaszálót kapott. Többek között Kun-Taplóca, Sánkfalva, Serke, Süvéte, Szuhafő, Tamási, Tiba, Trizs, Újfalu a második osztályba tartozott, 26 hold szán­tóval és 8 hold kaszálóval. Lukovistye, Szilistye, Szirk, Újvásár harmadik osztályú volt 28 hold szántóval és 10 hold réttel. A hegyvidéki falvak között találhatóak a legmosto­hább természeti viszonyok között létező falvak, a negyedik minőségi osztályzatúak, mint Sebespatak, Uhorna, Vérnárt, ahol az egész telkesek 32 hold szántó és 12 hold kaszáló rét birtokába kerültek. 7 Krasznahorkahosszúrét határa all. minőségi osztályba tartozott, ahol egy egész telkes jobbágy 26 hold szántó és 10 hold kaszáló birtokába kerülhetett az úrbérrendezés során. Az 177l-es összeírás a szántóföld nagyságát az alapján mutatja, hogy hány pozso­nyi mérő magot lehetett abba vetni, s a kaszáló nagyságát pedig embervágóként jelöli. Az úrbéri változásokat az alábbi táblázatban mutatunk be (2 pozsonyi mérő, pm = egy hold): 8 Jobbágy Sessio Fundus Szántó Rét Sessio Fundus Szántó Rét Pótlás Jobbágy Sessio pm pm emb.v. Sessio pm hold hold hold Bálás György 1 3 36 15 '/ 2 '/ 2 3 13 5 Thót János 1 1 '/4 38 12 '/ 2 1 13 5 If. Pál György 1 1 '/4 37 '/ 2 12 '/ 2 1 13 5 Pál János 1 1 '/4 37 '/ 2 13 '/ 2 1 13 5 Mihály István 1 1 31 '/ 2 10 '/ 2 1 13 5 Szarnyai István 1 1 % 31 '/ 2 4 '/ 2 1 13 5 Lázár András 1 1 31 6 '/ 2 1 13 5 ­Szakai v. Szakály Márton 1 1 % 41 10 '/ 2 1 'A 13 5 ­Lázár Mihály 1 1 % 34 9 '/ 2 1 '/4 13 5 ­Bodnár János 1 1 % 33 7 '/ 2 1 'A 13 5 ­Nagy György 1 1 í/4 42 13 '/ 2 1 'A 13 5 ­Gaál István 1 1 '/4 37 '/ 2 8 '/ 2 1 'A 13 5 ­Thót András 1 1 % 31 '/ 2 6 '/ 2 1 % 13 5 ­7 Vö. Nóvák 2001. 8 Possessio Kraszna Horka Hosszúrrét. OL HTL C 3007. 90 c. 94. sz. 595

Next

/
Oldalképek
Tartalom