Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - NOVAK LÁSZLÓ FERENC: Adatok Gömör néprajzához a 18. századból

Adatok Gömör néprajzához a 18. századból NÓVÁK LÁSZLÓ FERENC Felső-Magyarország egyik legpatinásabb területe Gömör vármegye, amely 1802-ben egyesült törvényesen Kis-Honttal, Hont vármegye külső kerületével, exklávéjával.

1 Történeti megítélés szerint Gömör valóságos Magyarország kicsiben. Jóllehet sík vidék nem található területén, azonban - a 3-400 m magas - medencék (Rozsnyói, Gömöri), dombvidékek és középhegységek, fennsíkok igen, hatalmas erdőségekkel koszorúzva. Területét jól lehatárolja Északon a Nyugat felé haladó Garam, Keleten a Sajó folyó, amely É-D irányban futva patakokkai, Gölnic, Csetneki, Túróc, Murány, Rima, Hangony vizével egyesül. Nyugaton, Kis-Hont felől a Rima határolja Gömört, amelybe ágazik a Gortva, Balog vize. Északon, a Garam folyón túli terület az Alacsony-Tátra része. Itt található Gömör legmagasabb pontja, az 1943 méter magas Királyhegy. A Garamtól Délre eső terület a Gömör-Szepesi Érchegység része. A földtörténeti ókorban végbement Variszkuszi hegységképződés maradványa, amely erőteljesen összetöredezett. A hegységet palás kőzetek alkotják, amelyben képződött a barnavasérc, de ritka előfordulásként a vörösvasérc is, valamint más fontos ásványércek (antimonit, cinóber, bizmut, arany, réz stb.).

2 Az érchegység lepusztult részein maradt meg a földtörténeti középkorban keletkelezett, triászkori mészkő. A hegység a Zólyom határán magasodó Fabova Hola (1441 m) és Vepor (1341 m) hegységektől kezdődik, keleti irányban Gölnic felé, a Hernád folyó irányában terpeszkedik. A hegyvidéki táj szépségét, domborzatának változatosságát a mészkő határozza meg. Itt találhatók a mészkőfennsíkok, mészkőplaninák, mélyükben cseppkőbarlang rendszerekkel. Északkeleten magasodik a Gölnic-vidéki mésztakaró, a híres Sztracéniai-völggye 1 és a dobsinai jégbarlanggal. Az északi részen található a kiterjedt a Murányi-mészkőfennsík, fontos vasérctelepekkel. A Rozsnyói-medencéből emelkedik ki Jólsvai-, Pelsőci-, és délebbre a Szilicei-mészkőfennsík. Ez utóbbi rejti magában az Aggteleki-karszt barlangrendszerét. A Rozsnyói-medence ékköve egy kisebb mészkőkúpon ülő Krasznahorka vára. A lankás dombok üledékes kőzete, a földtörténeti pleisztocén eredetű agyag is különlegessége Gömörnek. A fazekasságot teremtette meg. Az itteni agyag sajátossága a jó hőállóképesség, s ezért a belőle készített különböző főző- és sütőedények, fazekak, köcsögök, keresett cikknek számítottak a Kárpát-medence középső, alföldi területein is.

3 Gömör vasérckincse teremtette meg a vaskohászatot. A kibányászott „vaskőből," vasércből vasat olvasztottak a hámorokban. Gömör kőszénben szegény, s ezért is az olvasztáshoz faszenet használtak a vizsgált időszakban. A Gömör hegyvidéki tájai hatalmas kiterjedésű erdőségekkel rendelkeztek. A magas hegységekben a fenyő a domináns fafajta, míg a középhegségekben a bükk, amelyet a faszénégetésre használtak. Az alacsonyabb dombvidéki, medence jellegű területek legfontosabb fája volt a tölgy. A fenyő és a tölgy az építkezések nélkülözhetetlen anyaga. 1 Vö. Bakács 1971., Borovszky (szerk.), 1903., IIa 1976. Vö. Nóvák 2011. 2 Vö. Fényes 1851. 3 Cholnoky é. n. 352-358. 590