Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

HISTÓRIA - TUDOMÁNYTÖRTÉNET - DÉNES GYÖRGY: A bolgárok hódításai és telepítései a Kárpát-medencében a magyar honfoglalás előtt

lekedési út nyomvonalát régészeti leletanyag bizonyítja.

3

6 A Morvaországba irányuló rendszeres sószállításról utóbb születhetett megállapodás. A szállítmányok feltételezhető útvonala Bóna szerint: a sót a Maroson szállították annak torkolatáig, onnan a Tisza mentén Csongrádig vontatva a morvákhoz irányították. Értelemszerűen ez az Alföldön át már szekereken történhetett.

3

7 Györffy csak annyit ír erről: elképzelhető, hogy azok a bolgárok, akik Erdélyből a morváknak sót szállítottak, a pesti római castrumot raktárnak használták.

3

8 Az útvonalat helynevek segítségével kíséreltem meg valószínűsíteni, és arra a következtetésre jutottam, hogy az a Maros torkolatától, a mai Szegedtől, a Tisza partjáról az Alföldön át a pesti révhez, ott a Dunán átkelve a komáromi révhez vezethetett, ahol a morvák a szállítmányt átvehették.

3

9 Ezt az útvonalat azonban a bolgárok csak akkor alakíthatták ki, ha hatalmukat a Duna-Tisza közén a Dunakanyarig, de legalábbis a pesti rév magasságáig kiterjesztették, és birtokba vették a Dunakanyarban a pesti és komáromi rév közti Duna jobb parti területet is. Lehet, hogy ezt még Omurtag kán hadjáratai elérték, de lehet, hogy erre csak évek múlva került sor. A Maros völgyétől a morvákig kitaposott úton természetesen nemcsak sót, hanem egyéb árukat is szállítottak a bolgárok. Régészeti ásatások során jellegzetes bolgár edények is előkerültek morva telepeken és sírokban.

4

0 Az utat nem egyszer hadi felvonulási útnak is használták, így voltak képesek a bolgár lovasseregek az Alföldön át megtámadni 863-ban, majd 883-ban is a Garam túlpartján elterülő Moráviát.

4

1 Ekkorra már nagyon előrehaladt az előbolgárok elszlávosodási folyamata. A szláv nyelv uralomra jutását Bulgáriában az utolsó török nevű kán, Omurtag halálától (831) számíthatjuk.

4

2 Az ország és a nyelv egységesülése maga után vonta a szláv és türkbolgár gyökerekből táplálkozó bolgár kultúra kialakulását is.

4

3 A szláv törzsek 6-7. századi Balkánra települése kapcsán már említettük, hogy a későbbi Bulgária, valamint a történelmi Macedónia szomszédos területére települt szláv törzsek nyelve azonos volt. A nyelvtudomány ezt a délszláv nyelvjárást ószláv-nak nevezi, mert ez volt a szlávok első déli szláv (közelebbről bolgár) irodalmi nyelve, amelyre a legrégibb egyházi tárgyú szláv szövegek, Cirill és Metód - akik Thesszalonikében született görögök voltak és beszélték a környező macedóniai szlávság nyelvét is - a Szentírás egyes részeit a 860-as években lefordították. Ezt, az ő révükön írásban fennmaradt ószláv nyelvet a nyelvészek gyakran nevezik óbolgár, ómacedón vagy óegyházi-szláv nyelvnek is.

4

4 Macedónia népe bár ugyanazt az ószláv nyelvet beszélte, mint a bolgárok, de történelmi fejlődésük már a 7. században elvált egymástól. A Macedónia területén élő szláv törzsek már a 600-as évek közepén elismerték Bizánc főhatóságát, beilleszkedtek a bizánci állam szervezetébe, magukat bizánciaknak érezték és Bizánc kultúráját is fokozatosan magukévá tették, beleértve a kereszténység felvételét is. A későbbi Bulgária területén élő szláv törzsekre viszont már a 670-es években rátelepültek a harcos bolgár-törökök, 36 Bóna 1987. 190. 37 Bóna 1987. 192. 38 Györffy 1997. 75. 39 Dénes 2003. 153. 40 Bóna 1984. 369. 41 Bóna 1987. 189-190, 198-199. 42 Bóna 1987. 193. 43 Koszev-Hrisztov-Angelov 1971.20-22. 44 Kiss 1994. 362. 58