Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

A TÁJ ÉS A TÁJFORMÁLÓ EMBER - PÁLL ISTVÁN: Elvetélt kísérlet a cigándi árvizek elhárítására a 18. század utolsó harmadában

A település A közel 6000 főt számláló Cigánd község

2 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az egykori Sátoraljaújhelyi járás területén fekszik. A történeti megyerendszerben Zemplén megyéhez tartozott. Megközelítése közúton lehetséges, a Sátoraljaújhely-Zemplénagárd közötti műúton - ehhez csatlakozik Pácin községnél bekötőútja. Megközelíthető még a Sárospatak-Tiszacsermely-Ricse-Révleányvár-Zemplénagárd közötti úton is, melynek jelentősége az új Tisza-híd átadása után megnőtt, hiszen közvetlen közúti összeköttetés alakult ki a 37-es és a 4-es számú főút között. Szabolcs megyével korábban a dombrádi tiszai pontonhídon volt közvetlen összeköttetése, de ez a Tisza-híd megépülése után megszűnt. A vasúti összeköttetés legközelebb a dombrádi végállomású, s Nyíregyházáig közlekedő keskeny nyomtávú vasút; korábban a Sárospatak-Zemplénagárd közötti keskeny nyomtávú vasútvonal is érintette a települést, állomás is volt itt, de megszüntetése óta csak közúton érhető el. Cigánd szomszédos települései: Tiszacsermely, Karcsa, Pácin, Nagyrozvágy, Ricse, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig Dombrád. A községről az első írott emlék 1222-ben Zemplén várából való adományoklevélben található. Itt említik a Chygan nevű várjobbágyot, aki a Bodrogközben kapott birtokot. Egy későbbi okirat 1329-ben Scygani István nemest említi, akinek kiterjedt birtokai voltak Zemplénben és Szabolcsban. Feltehetően a falu neve innen származik. A két települést a Tisza medre vágta ketté, melynek folyamatos mederváltozásai miatt lassan összeépültek, s 1923-ban közigazgatásilag is egyesültek Cigánd néven. Cigánd településszerkezete Karád és Cigánd - elzártságuk miatt - a Bodrogköz felé nem tudtak terjeszkedni, kapcsolataikat inkább a könnyebb közlekedési irányba, Szabolcs felé építették ki, ami magyarázza e települések Nyírségre emlékeztető vonásait. A fentebb vázoltakat megerősíti két 18. század végi térkép és az egyikhez tartozó leírás is. A II. József-féle I. katonai felmérés (1782-85) térképén világosan kirajzolódik Kis- és Nagy-Cigánd településszerkezete, azok a homokhátak, melyeken a települések megültek. A mocsaras, nádas terület szinte teljesen izolálta a környező településektől Kisés Nagycigándot, melyek a hajdani ártér árvízszintje fölé emelkedő nagyobb kiterjedésű szigeten telepedtek meg. A sziget két kimagasló pontja volt Kis- illetve Nagy-Cigánd központja. Jól láthatók a homokhátakat követő utcasorok, az ott épült házak, s egyes helyeken a halmazos szerkezet is felfedezhető. Egy szinte ugyanakkor, 1784-ben keletkezett térkép és a hozzá mellékletként csatolt két levél

1 Cigánd (és Karád) több évszázados veszélyeztetettségének megoldását vázolja: a Tisza kanyarulatainak átvágásával próbálták elhárítani az örökös árvízveszélyt, de e nagyszabású terv csak a Széchenyi által kezdeményezett, s csak 1846-ban megkezdett Tisza-szabályozás után vált valósággá. Ami érdekes ez utóbbi dokumentumnál, az a térképhez fűzött szöveges magyarázat (1. mellékletet). Ezeket nem szeretném részletesen magyarázni, hiszen a szövegben világosan kitérnek a Joannes Blasko Zemplén vármegye mérnöke által készített térkép készíttetésének okaira. 2 Az egyébként ma is falusias település 2004-ben városi rangot kapott. (A szerk.) 3 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára IV.A.9.98.d. 562