Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

A TÁJ ÉS A TÁJFORMÁLÓ EMBER - HEVESI ATTILA: Fa és kő külön-külön meg együtt (Valamit a kalotaszegi magyarság temetőinek sírjeleiről)

szerint (1987) - a történeti Bihar megye kalotaszegi részét székelyek lakták. Hogy népessége ezután hányszor járta meg inkább békésen vagy harcolva, menekülve oda és vissza a Révi-szorost vagy a Király-hágót, nem tudjuk pontosan. Az azonban bizonyos, hogy II. Rákóczi György kellően át nem gondolt, balsikerü lengyelországi trónszerző kísérlete után, 1658-1662-ben a török szolgálatban álló „igazi" tatárok az Erdélyi-Mezőséggel együtt Kalotaszeget is többször végigdúlták. A hegységkeret peremeit megülő, elnéptelenedett falvakba leköltözött a Bihar és a Gyalui-havasok juhtartó wócainak jelentős hányada. Kalotaszeg nemzeti összetétele 10-20 év alatt alaposan megváltozott. A maradék magyarság döntő hányada ekkora már kálvinista volt. A betelepült oláhság ortodox. (Hogy e nyelvi és vallási különbözőségekből mennyi és milyen ellentétek fakadtak; mennyi és milyenek, nem; arról ajánlom elolvasni Kós Károly [1883-1977] és Bánffy Miklós [1873-1950] idevonatkozó írásait.) A magyarság kalotaszegi sírjeleiről S ily hosszú bevezető után „lássuk végre a medvét"! Vagyis, hogy Kalotaszeg magyar vagy magyarok is lakta falvainak temetőiben a sírjelek nyersanyaga mennyiben függ a táj természeti adottságaitól. (Ha lenne még időm, végigvizsgálnám mindezt a nem magyar sírjelek vonatkozásában is; s mert már fogy, kérem oláh és magyar tudós társaimat, folytassák, amit abbahagyok - abbahagytam.) /. térkép. Kalotaszeg legjelentősebb eocén mészkőfej tői (Hála Józse f és Pentelényi Antal nyomán) A fölvetett kérdés első pillantásra egyszerű. Ahol viszonylag sok erdő maradt meg, a sírjeleket fából faragták s faragják napjainkban is. Igen, de a fa kevésbé időtálló. Hátha volt és van jól faragható, könnyen fejthető kő. A belőle készült síremlék a két-három századot is megéri, ha van gondozó utód, még többet is; a fából való csak 100-150 esztendőt. És, amint föntebb említettem, a Kalotaszegi-medencében a legelterjedtebb felszínhordozók az 50-60 millió éves, eocén mészkövek. És jellemző kövületekben leggazdagabbak is. A Szent László mondakör kővé vált pénzei - valójában kerek, lyukacsos mészvázú tengeri egysejtűek - a Magyarvalkótó\ (Väleni) Gyerőmonostor (Mänästireni) felé vezető út közelében szinte tekercsekben tárulnak elénk (1. kép), s a hasonló korú csigák, 545