Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
A TÁJ ÉS A TÁJFORMÁLÓ EMBER - FRISNYÁK SÁNDOR: A Börzsöny-vidék tájhasználata a 18-19. században
erdőgazdasági, Drégelypalánk 65,7%-os és Tésa 55,8%-os szántóföld arányáva 1 földművelő (gabonatermelő) településnek minősül. A legtöbb településre a vegyes gazdálkodás voltjellemző (6. ábra). 1865-től 1895-ig, miközben az ország sík és dombvidékein nagy mértékben növekszik a szántóterület, a Börzsöny-vidéken a tájszerkezet szinte változatlan (az egyes művelési ágaknál az eltérés legfeljebb 1-2%). 1 4 Az 1913. évi statisztikai adatok sem jeleznek figyelemre méltó változást (1. táblázat). Az 1914-ben megjelent községsoros statisztika a művelésági-megoszlás mellett a tiszta jövedelmet is közli, több évi átlagtermés és átlagárak alapján. 1 5 Az adatok feldolgozása alapján megállapítható, hogy az egyes művelési ágak mennyire voltak hatékonyak, hány százalékkal részesedtek a Börzsöny-vidék összterületéből (= 109 036 kat. hold) és a kataszteri tiszta jövedelméből (= 564 272 korona). A szántó a mezőgazdasági földalapból 31,8%-kal, a tiszta jövedelemből 53,8%-kal részesedett. A rét a területi részesedésnél (4,4%) nagyobb arányban (9,2%-kal), a legelő (6,3%) kisebb mértékben (2,2%-kal) vett részt a jövedelem-termelésből. A kert területi arányánál (1%) háromszor (3%), a szőlő (1,8%) több mint négyszer nagyobb mértékben (8%-kal) részesült a kataszteri tiszta jövedelemből. A Börzsöny-vidék táj szerkezetében meghatározó jelentőségű erdő a gazdasági tér 50%-át foglalta el, de a tiszta jövedelemnek csak 23,8%-át adta. A terméketlen (beépített és az eróziós árkokkal feldarabolt) területek aránya 4,7%-ot tett ki. A szántó átlag 875, a kert 1588, a rét 1089, a szőlő 2369, a legelő 184, az erdő 246 fdlér jövedelmet termelt katasztrális holdanként. 1. táblázat. A Börzsöny-vidék területhasználata (%) 1865 1895 1913 szántó 31,7 32,2 31,8 rét és legelő 11,6 11,0 10,7 szőlő 3,2 1,6 1,7 kert, gyümölcsös 1,0 1,0 erdő 47,7 49,7 50,1 egyéb 5,8 4,5 4,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 Forrás: saját szerkesztés A Börzsöny-vidék termőterületére (103 926 kat. hold) számolva, az átlagos jövedelem 543 fillér volt kat. holdanként, 83,8%-kal kevesebb, mint az országos átlag (648 fillér/ kat. hold). A települések egy kat. holdra jutó jövedelemátlaga is nagy különbségeket mutat: pl. Nagymaroson 831, Tésán 803, Vámosmikolán 750, Szobon 718, Kismaroson 690 fillér/kat. hold, a kedvezőtlen adottságú Perőcsényben 393, Kóspallagon 417, Diósjenő és Kemence községben 443 fillér/kat. hold (2. táblázat). 14 A Magyar Korona... 1897. 15 Hont 1914., Nógrád 1914. 538
