Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÖRTÉNETI FORRÁSOK NÉPRAJZI ÉRTELMEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - MIZSER LAJOS: Helynévmagyarázatok Dél-Borsodban

hiszen a hat ház, illetve a had ház kifejezések ejtése tökéletesen megegyezik. Eredetileg a falu védelmét szolgálta a helység hadnagyának irányításával. Ez a tisztség 1848-ban szűnt meg, tehát a Hatház (< Hadház) elnevezés ennél jóval régebbi. Hóstya: Hóstya „a Kertalja út népi neve" (Borsodgeszt), Hóstya „a Sallay és Petőfi utca által határolt belterület", Hóstya gyepje, Hóstya út, Hóstyára járó út( Mezőkeresztes). A hóstya szó a korai német jövevényszavaink közé tartozik, a német Hofstadt szó magyarosodott formája. Nagyobb helységeknél a külvárost jelentette, a falvak esetében - mint itt is - ez volt a jelentése: 'olyan telek, amelyen lakóház és major áll vagy épült', kiegészítve azzal, hogy ez a község közvetlen közelében létezett. Egyik helységben sem tudták megmagyarázni az elnevezést. Huta-lápa: Huta-Iápa „a Belyvács mellett levő völgy" (Cserépfalu). A néphagyomány szerint egy huta működött itt. De hogy milyen huta (ércolvasztó, sólepárló vagy üveghuta?) volt itt, erről nem tud a hagyomány. Mindenesetre a 19. századnál régebben létezett. Nem lehetett valami jelentős üzem, mert történeti adatok nem szólnak róla. A Kisgyőrhöz tartozó Gyertyán-völgyben létesült Susselka-féle Üveghuta ennél későbbi alakulat. Kadarcs: Kadarcs „Azért Kadarcs, amikor a község kicsi volt, ott verték a vályogot.- Onnan hordták tötvénynek a fődet" (Szentistván), Kadarcs-házfeletti dűlő, Kadarcs kereszt feletti dűlő (Tard). A két terület földrajzilag nem függ össze. A Kadarcs elnevezés víznévi eredetű: 'belvíz, kanyargós vízlevezető folyó, csatorna' a jelentése. A szentistváni adatközlő nyilván erre céloz, hiszen a vályogvetéshez víz is kellett. Karúd: Karúd „hegy" (Cserépváralja), Karúd „hegy és völgy" (Kács), Karúd alja, Karud-oldal, Karud-árnyék (Tibolddaróc). A karvaly szó régi karó-karu alakváltozatának -d képzős alakja. A név a 14. század táján keltkezhetett a hangalak, illetve a képzés alapján, bár írásos adat eddig még nem került elő. Mind személy-, mind földrajzi neveinkben gyakori volt a -d képző. Kocsordos: Kocsordos „sík, szántó, legelő" (Keresztespüspöki), Kocsordosér Kocsordos (Mezőkövesd), Kocsordos-ér „sík, szántó' Kocsordos-hát „sík szántó" (Négyes). A kocsord (Peucedanum) többnyire kórós növény, amelynek kénszagú gyökere van, hívják disznóköménynek is. Az említett területek jellegzetes növénye volt. Gyógyhatást is tulajdonítottak neki: gyökerének nedve a fehérfolyás ellenszere, továbbá borban vagy vizben főtt gyökerének vérhígító és vízhajtó hatást tulajdonítottak. A részek nem alkotnak földrajzi egységet. A négyesi adatok víznévre mennek vissza. Lator: lakott hely Sály külterületén a vár alatt. Részterületei: Lator-vár (1864-ben is) vagy Latori várhegy, Lator-patak, Lator-oldal, Latori-völgy. A néphagyomány több változatot is megőrzött a név eredetével kapcsolatban. 1. 1864: „.. .egy kopár hegymagaslaton még a csehek által épített s majd Mátyás magyar király által elpusztíttatott -, most már csak várrom". 2. Lat úr nevü várkapitány századokkal ezelőtt élt itt, és bandájával fosztogatással foglalkozott. 3. A patak partján sok betyár {lator) élt. 4. Lator rablóvezéré volt a vár. A legényeit a Léleklyuk-barlangban tartotta elzárva, és onnan csak annyit húzatott fel, amennyire szüksége volt rabláskor (megjegyzem, hogy a Léleklyuk nem a vár alatt van, hanem a Vízfő közelében). 5. Egy Lator nevű aranymosó volt a névadó, de mivel a patakban nem talált aranyat, elköltözött. A mondák abban értenek egyet, hogy a Lator elnevezés az személynévi eredetű. Ez igaz is. Egy Lator nevezetű egyénről nevezték el a váracskát, majd a körülötte levő többi objektumot is. A többit a mondák a lator közszó negatív jelentéseiből ('gonosztevő, rabló') szedték ki. A várral kapcsolatban 512