Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
TÖRTÉNETI FORRÁSOK NÉPRAJZI ÉRTELMEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - BARNA GÁBOR: A szolnoki Katolikus Elet című újság rózsafüzéres hírei
A társulat helyi, szolnoki történetéről semmit sem tudunk az újságból. Más forrásból csak annyi biztos, hogy az Elő Rózsafüzér a domonkosok által hitelesített formában 1893-ban alakult meg helyben, s 1900-ban 210 taggal működött. 5 2 Az újsághírekből azonban egy rendkívül nyitott, s az imaélet mellett az egyházközség, sőt az egész város gondjaival azonosuló imatársulatot ismerhettünk meg. Leggyakoribb hír a hasábokon, amit a rózsafüzér társulattal kapcsolatba lehet hozni: a Karitász javára végzett adománygyűjtés, s annak szétosztása. Szinte csak ezt követően, vagy ezzel egy szinten említhetők a rózsafüzéres templomi szertartások idejének és helyének közlései, azaz a liturgikus életbe bekapcsolódás alkalmai. Ezek közül, a hírek alapján, nagyon fontos helyi szolnoki eseménynek tűnik a Mindenszentek napi körmenet a temetőbe. Azt jelzik a hírek, hogy a körmenet jelentős eseménye volt Szolnok II. világháború előtti életének, s fontos alkalma a rózsafüzér és társulata reprezentálásának. Hiszen a körmenetre olyan alkalommal és helyen került sor, amely nagyon frekventált volt (és maradt mindmáig) a közösség életében: Mindenszentek és Halottak napja, valamint a temető. A praktikus, az egyházközség életét szervező újságcikkek között vannak minden számban olyan írások, amelyek a keresztény tanítást magyarázzák, a keresztény-katolikus életszemléletet terjesztik. A rózsafüzér társulat szempontjából pedig nem közömbös, hogy több ízben és többféle összefüggésben a rózsafüzér imádság, illetve annak társulati formája is helyet kapott e hasábokon. A katolikus tanítás, a katolikus társadalmi gondolkodás több témája is megnyilatkozott. Ezen az alapon érezhető szembenállás a náci fajelmélettel például. A vonatkozó híranyagban pedig minduntalan átsüt a Trianoni békediktátum elutasítása. Az újságcikkek szerzője elsősorban a mindenkori ferences szerkesztő volt. Csak alkalmanként tűnnek fel mellett mások is. Nem idéztünk az újság más irányú és tematikájú cikkeiből. Azok tudósítottak az egyházközség, az egyházközséghez tartozó hívek egyéb szervezeteinek működéséről, a ferences rendház, a ferences rend, a magyar katolikus egyház és alkalmanként a világegyház életének bizonyos eseményeiről. E híreken keresztül a Katolikus Élet egyfajta virtuális szolnoki katolikus közösséget teremtett meg. Ez volt talán a legfontosabb közösségi szerepe. Tudatban összekapcsolta mindazokat az embereket, akik hitük, egyházhoz való tartozásuk alapján összetartoztak. A kommunikáció bizonyos csatornáját teremtette meg közöttük. Formálta önmagukról való gondolkodásukat, de szelektivitásával befolyásolta is a közösségről kialakított elképzeléseket. Ezeket figyelembe véve egy, a két világháború között aktív és népes katolikus társadalmi életről adott hírt Szolnokról, amelyben számos katolikus egyesület működött. Közöttük egy volt csak a Rózsafüzér Társulat, amelynek meg kellett találnia a hangot és az együttműködés lehetőségeit a többi társulattal. Ez Szolnokon a szűkebb értelemben vett hitéleten, a liturgikus eseményeken túl az erős karitatív munka, az 1920-as évek végétől kialakult, elsősorban gyermekeket segélyező tevékenység volt. Azaz a szolnoki Elő Rózsafüzér Egyesület a rózsafüzéres imaélet, s egyleti élet mellett erősebben nyitott volt a katolikus egyházközségi és a városi közélet irányába. Ez a nyitásuk nem gátolta egyéb tevékenységüket, egyházi mecenatúrájukat, hiszen még arra is kiterjedt figyelmük és anyagi lehetőségük, hogy búcsújáró helyeik ferences egyházait anyagilag, liturgikus 52 Szűz Mária Rázsafiizér-Atbuma az 1900-ik jubileumi évre. Kiadja a „Legsz. Rózsafüzér Királynéja" szerkesztősége. Szombathely, 1900. 339. 507
