Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÖRTÉNETI FORRÁSOK NÉPRAJZI ÉRTELMEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - BARNA GÁBOR: A szolnoki Katolikus Elet című újság rózsafüzéres hírei

Katolikus Élet (Szolnok) Az újság elsősorban a helyi, szolnoki ferences plébánia aktuális eseményeiről és - alkalmanként - a környékbeli települések (például Törökszentmiklós, Tószeg) katolikus életéről tudósított a Hírek rovatában. Emellett vallásos ismeretterjesztést is végzett, amikor - esetünkben - a rózsafüzér ájtatosságról, imáról és társulati formájáról közölt hosszabb terjedelmű cikkeket. Az újság és a Rózsafüzér Királynéja rózsatüzéres folyóirat aktuális számait összevetve azt látjuk, hogy a Katolikus Élet gyakran átvett szó szerint írásokat a folyóiratból, a rózsafüzérrel kapcsolatos híreket pedig egyaránt megjelentette mindkét helyen. Például az 1929. évi közgyűlésről szóló, a Rózsafüzér Királynéjában megjelent cikk

4 szó szerint olvasható a Katolikus Élet című újságban is.

5 Az átvétel iránya itt egyértelmű: a helyi szerkesztő írta és helyezte el az írást mindkét helyen. A lap a Hírek rovatban rendszeresen értesítette olvasóit és a társulati tagokat a rendes évi rózsafüzér társulati közgyűlések helyéről, amely gyakran a polgári leányiskola tornaterme volt, és idejéről. Ennek hagyományos időpontja január 25. Szent Pál megtérésének napja, (népnyelven Pálfordulás napja), de esetenként az azt követő vasárnap. A közgyűléseket általában az egyházi társulati igazgató, azaz egy ferences nyitotta meg, s vezette le a társulati vezetőkkel előre egyeztetett napirend szerint. Itt döntöttek a megüresedett csoportvezetői helyek betöltéséről, az év során adományokból összegyűlt pénz felhasználásáról, társulaton belüli pénzügyi és személyi problémákról (pl. tagdíj nem fizetése), a mindig nehezen folydogáló évi tagdíj összegéről,

6 a városi tisztikar összetételéről, amelynek névsorát rendre közölték is. A rózsafüzér társulati vezetőség Szolnokon az egyházi igazgatóból, őt a domonkosok bízták meg, a világi igazgatóból és igazgatónőből, a pénztárosból, az ellenőrökből állt. Sajátos, hogy Szolnokon a társulatba lépéskor nagyobb összeget kellett fizetni: 50 éves korig 1, 60 éves korig 2 és 70 éves korig 3 pengőt, „tekintettel a halálozási lehetőségekre".

7 Ez a helyi szabályozás mindenesetre azt jelzi, hogy a szolnoki rózsafüzér társulatban (is) fontos szerepe volt a halottkultusznak, a temetéseknek, s hogy a társulat egyfajta temetkezési egyletként is funkcionálhatott. Ennek részleteiről azonban az újság hasábjairól nem értesülünk. Az 1929-es közgyűlésen kimondták, hogy nem lehet egyik csoportból átlépni a másikba. Az újság tájékoztatott alkalmanként praktikus napi ügyekről: a húsvéti feltámadási körmenet felállásáról, az egyes testületek, társulatok, egyesületek és hatóságok körmenetben elfoglalt helyéről. 1930-ban például a 22. helyet kapta a Rózsafüzér Társulat, utánuk pedig rögtön a Mária-lányok következtek.

8 A ferences templomoknak mindenütt nagy ünnepe az augusztus 2-i Porciunkula búcsú. Ezt a szolnoki ferences templomban is megtartották, programjáról az újság hírt adott. Ennek keretében is imádkozták a szerafikus rózsafüzért.

9 4 Pl. Rózsafüzér Királynéja XLVI. 4. (1930. április) 93-94. 5 Szó szerint ugyanaz a cikk jelent meg a szolnoki ferences rendház által szerkesztett és kiadott Katholikus Elet című havilapban, mint a Rózsafüzér Királynéja idézett 1930. februári számában. VII. 3. (1930. február 5.) 45. 6 Ez például 1928-ban havi 10 fdlér volt. Katholikus Élei V. 3. (1928. február 1.) 3. Más közgyűlési híradások a pontos fizetésre szólítják fel a tagságot. 7 Katholikus Élet V. 3. (1928. február 1.) bor. 3. 8 Katolikus Élet VII. 8. (1930. április 20.) 124. 9 Katolikus Élet VII. 12. (1930. július 5.) 205. 503