Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÖRTÉNETI FORRÁSOK NÉPRAJZI ÉRTELMEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - KISBÁN ESZTER: Rácz Zsuzsanna könyvecskéje korabeli körképben

Rácz Zsuzsanna könyvecskéje korabeli körképben KISBÁN ESZTER Rácz Zsuzsanna miskolci polgárasszony munkája az újkor legkorábbi magyar szakácskönyveinek egyike 1816—18 ] 8-ban. A mű egyetlen élelmiszer, a Magyarországon még kézzelfoghatóan új burgonyáról, részletesen a sütés-főzéséről szól. Munkája ott van a nemzeti bibliográfiákban, egyetlen ismert példánya Sárospatakon. Személyéről máig is csak annyit tudunk, mint Szinnyei 1906-ban. Forrásának megjelölése nélkül annyit írt róla, hogy Rácz Zsuzsanna [Ns.J Rácz Márton (parasznyai) miskolci orvosdoktor (fi 832) lánya.

1 Ha így van, azokhoz az orvoscsaládból való asszonyokhoz csatlakozott, akik a 16. századtól kezdve sorra írtak kinyomtatott szakácskönyvet. Ha a doktor lánya, negyven év körüli lehetett, amikor munkája készült, ami az előd szerzők esetében a megfelelő életkor volt. Maga a doktor is éppen élelmiszerről (tej) írt doktori disszertációt (1778). A miskolci asszony elhatározását, amiből három kinyomtatott füzet született, az 1814-től Közép-Európa szerte súlyos, Magyarországot is sújtó, az esős időjárás okozta több éves gabonahiány sürgette. írása komoly szakirodalmi jártasságot tükröz, vajon hogyanjutott hozzá Miskolcról egy polgárasszony? Zsuzsanna asszony „Búza szükségben felsegéllő jegyzések" című füzeteiről Kósa László írt 1970-ben. Magam itt a közép-európai környezetről, a korabeli körképről, elsősorban az étkezésről szólok. A burgonya termesztéséről csak annyit, ami elengedhetetlen a fogyasztás hátterében. A hazai fogyasztás állásáról csattanós jelzést nyújt egy színjáték hazai műfordítása. J. W. Goethe Stella c. drámáját (1776) Kazinczy Ferenc fordította magyarra. Közvetlenül bebörtönzése előtt még éppen megjelenhetett 1794-ben. Kazinczy akkoriban még megengedte magának, hogy az idegen szövegeket többé-kevésbé a magyar viszonyokhoz igazítsa. A színmű egy mellékszálán jobb körülményekhez szokott házaspár kapott vidéki, szerény német vendégfogadóban tojáslepényt főtt krumplival Németországban valahol. E gyorsan elkészíthető étel helyére Kazinczy a „rántottánkat vagy gulyás húsunkat kettecskén ettük" szöveget állította. A krumplit nem találta életszerűnek itthon ilyen fogadóban, mig gulyásos húst tarthattak készételként gyors kiszolgálásra.

2 Ez a Goethe-hely azonban a burgonyás ételek szerepét tekintve ne vezessen félre. A burgonya útja más volt a két régióban. Amiről ő beszélt, ott egyrészt korábban indult, 1 „Rácz (Rátz) Zsuzsanna Rácz (Rátz) Márton miskolci orvosdoktor leánya", illetve „Rácz (Rátz) Márton (parasznyai) orvosdoktor, miskolci származású. Meghalt 1832. nov. Miskolcon." Szinnyei 1906. XI. k. - Széchényi Ferenc gróf könyvtárának kiadott katalógusában (1799. Sopron) a doktor disszertációja így szerepel: Rátz Martini de Parasznya Hungari / Dissertatio inaug. medica de encomio lactis. Budae, 1778. (Más kiadványban Ns. Rátz Mártonként is előfordul.) - Pethe Ferenc, aki saját mezőgazdasági szaklapjában frissen és lelkesen ismertette Rácz Zsuzsanna 1. füzetét, a szerzőnek csak a nevét ismerte. Pethe 1817. 2 Goethe 1776. 8.: „ unsern Eierkuchen und abgesottene Cartoffeln zusammen assen". Kazinczy 1794. A részlet elérhető Magyar Nyelv 7(1911)18-23. 466