Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÖRTÉNETI FORRÁSOK NÉPRAJZI ÉRTELMEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - FILEP ANTAL: Néprajzi irodalmunk szenesházának történeti előzményei Adalékok kora újkori lakáskultúránkhoz

A 16. és a 17. század fordulóján, 1600 körül készült pontosabban nem dátumozott inventárium a Nyitra megyei Sempte mezőváros várában, amelyet Thurzó Mihály birtokolt.

3

3 Az emeletes épületben rangosan berendezett udvartartás helyiségei között írják: „Az szegeny Vrnak hazaban" képet, kárpitot és almáriumot említ a regeszta készítő az ott találtakból, e helyiség mellett „Az czenes [Sic!] hazban... Az szegeni Úr képe "... található. A semptei várról 1626-ban is és 1639-ben készítettek inventáriumot, azonban ezek - úgy tűnik - számunkra szűkszavúak.

3

4 A szenesház előfordulási helyei és évszámai a 17. századbóP

5 Abaúj megye: Enyicke curia 1635.

3

6 - Füzér vár 1620. és 1644.

3

7 Regéc vár 1678.

38 Bereg megye: Munkács vár és a rákosi udvarház 1627.

3

9 1634.

4

0 1638.

41 Borsod megye: Ónod vár 1611.

4

2 1617.

4

3 1636.

4

4 - Szendrő curia 1610.

45 Fogarasföld: Romána curia!633.

4

6 Máramaros megye: Máramarossziget sóbánya épületei között 1614.

4

7 Nyitra megye: Berencs kastély 1671,

4

8 - Csejte vár 1645.

4,

> - Szobotist kastély 1665.

5

0 és 1670.

5

1 33 Sempte a Vág partján települt, a Pozsony megyei Szereddel (szlovák neve Sered') átellenben. A vár a két település között épült ki. A medrét változtató Vágnak végül a szeredi partjára került. A két városnak fontos szerepet kölcsönzött a folyó fontos, forgalmas átkelője. Nem közömbös, hogy a Vágón szállított árucikkek rakodóhelye is itt alakult ki. 1918 óta Csehszlovákiához tartozik. Ma Szlovákia területén található. Szlovák neve Sintava. A hazai latinságban Syntavia, a németek Schintaunak nevezték. A magyar-szlovák nyelvhatáron feküdt, így a 20. század elején a valamivel 2000 fölé emelkedő lélekszámú lakossága fele-fele arányban oszlott meg a két nép között. 34 Mivel az átnézett hatalmas 8 kötetnyi regeszta anyagban a czenes alaknak nincsen egyetlen párhuzama sem, így arra kell gondolnunk, hogy ez a változat tollhiba, vagy esetleg olvasási, gépelési tévedés. Feltételezésem szerint a helyes olvasat: szenes. L. U. et C. 6. kötet 197. 35 Terjedelmi okokból az adatok tételes idézésétől el kell tekintenünk! 36 Ma Szlovákiában, szlovák hivatalos neve: Haniska. U. et. C. 7/1 kötet 97. Fasc. 104/4. 37 U. et C. 1. kötet 231-232. Fasc. 15/7 - Mindkét dokumentum azonos levéltári jelzet alatt. 38 U. ez C. 4. kötet 211 p. és 213. p. Fasc. 39/24. 39 Ma Ukrajnában, hivatalos, ukrán neve Mukacsevo (MyKaneBo) U. et C. 2. kötet 442, 443, 444. Fasc. 18/30. 40 U. et C. 2. kötet 446, 447. Fasc. 18/31. 41 U. et C. 7/1 kötet 297, 298. Fasc. 152/9. 42 U. et C. 6. kötet 160. Fasc.78/22. 43 U. et. C. 2. kötet 498. Fasc. 22/21. p. 169. Az inventálók ..szenes Pituar" és „kis szenes Bolt" kifejezésekkel jelöltek a ,,szenes ház " mellett helyiségeket. 44 U. et. C. 6. kötet 498. Fasc. 25/37. 45 U. et C. 7/2. kötet 451. Fasc. 120/2. Megjegyzésre érdemes, hogy ,,Az szenes Hazban... egi himes Noszolia. Egy kis karos szek... Egi eoreg fejer lada"... volt szerszámokkal, háztartási felszerelési tárgyakkal. A leltár „Feier haz", „Feier szoba" megjelöléseket is tartalmazza. 46 Ma Romániában található település, a falu Alsó- és Felsö-Komána néven szerepelt a községi törzskönyvben, hivatalos román neve: Comana de Jos, Comana de Sus. A leltár szöveg „twzes [az w betűn két pont áll] szenes hazra" utal. L. Prodan et al. 1970. 313.1 Az adalék szerepel az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár (XII. kötet 364.) szenesház címszava egyik példamondataként, bár élesen cáfolja címszó szerzőjének állítását, miszerint szénraktár ($opron pentru cärbunei, Kohlengewölbe) lenne. (Szabó T.-Kósa 2005. 364.) Az Oklevélszótár „cubile gaudens foce" jelentéssel határozta meg. A német értelmezését „mit einemherde versehenes Schlafzimmer" [Sic!] formulával foglalta össze. Vö. Szamota-Zolnai 1902-1906. 911. hasáb! 47 Ma Romániában fekvő város (az öt koronaváros legnagyobbika), hivatalos román neve Sighetu Marmapei. U. et C. 7/2. kötet 469. Fasc. 152/7. 48 Ma Szlovákiában, hivatalos szlovák neve Branc. U. et C. 6. kötet 29. Fasc. A leltározók az egyik helyiségről megjegyezték: „pitvar szabasu Szenies Haz ". A leltár szövegében a szenes és a palatalizált változata a szenies!szeny

es alak egyaránt előfordul. 49 Ma Szlovákiában, hivatalos szlovák neve Cachtice. U. et C. 6. kötet 45. Fasc. 77/7. 50 Ma Szlovákiában, hivatalos szlovák neve Sobotiste. U. et C. 6. kötet 222. Fasc. 78/42. 51 U. et C. 6. kötet Fasc. 78/42. Ebben az inventáriumban is ingadozik a „szenes" és a „szenyes" írásfonna. 452