Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - BATHÓ EDIT: Nepomuki Szent János tisztelete a Jászságban

Nepomuki Szent János tisztelete a Jászságban BATHÓ EDIT Az alán eredetű jászok a 13. században, 1239-ben telepedtek le Magyarországon, a Mátra lábánál, a Zagyva-medencében. Pogány elemekkel vegyes keleti keresztény hitük, sajátos nyelvük, etnikai tudatuk és hagyományos keleti viseletük egyaránt hozzájárult etnikai arculatuk fennmaradásához.

1 A 15. század azonban komoly változást hozott életükben: katonai szerepük csökkent, elhagyták ősi nyelvüket, s áttértek a magyar nyelv használatára, keleti keresztény vallásukat felváltotta a római katolikus, megváltozott életmódjuk, s immáron visszafordíthatatlanná vált az a lassú asszimilációs folyamat, amely révén betagozódtak a magyar feudális társadalomba.

2 A középkori jászokat megtérítő ferences szerzetesek 1472-ben templomot és kolostort építtettek Jászberényben, a Jászság központjában, s folytatták a hitélet megerősítését a jász településeken is. A török hódoltság azonban gátat vetett reményeiknek. A herényi Ferences templomot palánkvárrá átalakító török lovas őrség kiűzte a szerzeteseket a városból, akik csak 1690-től merészkedtek vissza Jászberénybe. A katolikus egyház megerősödése és pozícióinak visszaszerzése a 18. században ment végbe. Az ellenreformáció idején különböző intézkedésekkel akarták hatalmukat újból visszanyerni, új templomokat építettek, kereszteket, szobrokat állítottak, új szentek kultuszát vezették be, azzal a céllal, hogy az emberek mindennapi életének részévé tegyék a vallást.

3 A 18. században két olyan szent kultusza alakul ki a Jászságban, amelyek századokon át fennmaradtak, és ma is fontos szerepet játszanak a katolikus jászok életében. Az egyik személy a pásztorok, állattartók védőszentje, Szent Vendel, a másik pedig a vizek patrónusa, Nepomuki Szent János. Nepomuki Szent János Csehország patrónusa, a közép-európai és a magyarországi népi vallásosság egyik jelentős alakja 1340-ben, Csehországban született egy Pomuk vagy Nepomuk nevű városkában. Később papi pályára lépett, és IV. Vencel cseh király feleségének a gyóntatója lett. A legenda szerint egy alkalommal a király meg akarta tudni tőle felesége gyónási titkát, de ő kínzások ellenére sem volt hajlandó elárulni. A király ekkor kezét-lábát összekötöztette és egy hídról a Moldvába dobatta. Teste sokáig nem merült el a vízben, hanem fényességben úszott a víz tetején. Testét 1393-ban a prágai Szent-Vid templomban temették el. Sírját 1729-ben, szentté avatása előtt feltárták, ahol megtalálták épen maradt nyelvét, melyet azóta is ereklyeként őriznek.

4 Szentté avatását követően tisztelete rövid idő alatt elterjedt Magyarországon is. A 18. században a legtöbb új templomot az ő tiszteletére szentelték fel, szobrai pedig egyre gyakrabban jelentek meg a hidakon és a vízpartokon. Nepomuki Szent János tisztelete igen korán megjelent a Zagyva és Tarna folyókkal szabdalt, vízjárásokban bővelkedő Jászságban is. A zabolátlan folyók tavasszal gya1 Selmeczi 1992. 94. 2 Bathó 2004. 16. 3 Gulyás 1994. 110. 4 Bálint 1977.1. 370-371., Magyar Néprajzi Lexikon 3. 1977. 750. 424