Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - L. JUHÁSZ ILONA: Erdélyi menekültek Kassán és környékén az első világháború idején (A korabeli sajtó tükrében)

járó gyermekeik vannak? Ezeket okvetlenül vissza kell hozni a központokba, a városokba, ahol a gyermekek akadálytalanul tanulhatnak. Ha pedig a család vissza nem jöhet, s a legnagyobb rész tényleg nem jöhet vissza, mert hiszen a falukon a megélhetés sokkal könnyebb, mint a városokban: akkor legalább arról kellene gondoskodni, hogy maguk a gyermekek visszajöhessenek. És itt van a kérdés harmadik oldala, melynek helyes megoldását a városok jobbmódú, jólelkű családjainak irgalmasságától kell várnunk és kérnünk. Ahol öten esznek, a hatodik sem marad éhen - tartja a közmondás. Akinek nincs gyermeke, vagy volt, de elvesztette, a szíve parlagon heverő szeretetét ezekben a savanyú napokban a legszebben kamatoztathatja, ha magához ölel s ha maga gyermeke gyanánt szeret egyet a sok közül, akik most fiatalon, a gyermekkor legszebb és legfontosabb idejében a szülői ház füstölgő romjaitól messze idegenül vándorolnak. Akiknek pedig van iskolába járó gyermekük, nem tudom, miért ne adhatnának gyermekük mellett ételt, italt, szállást egy menekült gyermeknek, akit tán fia vagy leánya a magyar szív résztvevő önzetlenségével testvéreként szerethetne? Meg kell tehát nyitni az iskolák és a szívek kapuit a menekült gyerekek előtt minden fenntartás nélkül, hogy felkarolván őket, nagy és meleg szeretettel magvait hintsük el a jövő egészséges virágzásának. Felvidéki Újság 1916. október 4. 2. IRODALOM BALATON Petra 2010a A székely társadalom önszerveződése: a székely társaságok (I. rész), www.korunk

. org/?q=node/8&ev=2010&honap= 1 &cikk= 11501 (letöltve: 2011. december 28.) 2010b A székely társadalom önszerveződése: a székely társaságok (II. rész) www.korunk

. org/?q=node/8&ev=2010&honap=2&cikk= 11554 (letöltve: 2011. december 28.) GALÁNTAI József 2001 Magyarország az első világháborúban. Budapest, Korona Kiadó L. JUHÁSZ Ilona 2005 „Fába róva, földbe ütve..." Az emlékoszlopok/kopjafák mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál. Komárom-Dunaszerdahely, Fórum Kisebbségkutató Intézet-Lilium Aurum Könyvkiadó SZIJJ Jolán-RAVASZ István (szerk.) 2000 Magyarország az első világháborúban. Lexikon A-Zs. Budapest, Petit Real Könyvkiadó VERES Emese-Gyöngyvér 2008 „Mikor Oláhország háborút izene..." A barcasági csángók kálváriája. Budapest, Barca Kiadó (Barcasági Könyvek 2.) SIEBENBÜRGISCHE FLÜCHTLINGE IN UND UM KASCHAU (KOSICE) ZUR ZEIT DES ERSTEN WELTKRIEGS (Im Spiegel der damaligen Presse) Nachdem Rumänien der österreichisch-ungarischen Monarchie am 27. August 1916 den Krieg erklärt und Siebenbürgen angegriffen hatte, war ein Teil der ungarischen Bevölkerung, der in den Komitaten entlang der Grenze lebte, gezwungen, seine Häuser zu verlassen. Die Siebenbürger Ungarn, die ihr im Kampfgebiet liegendes Zuhause verlassen mussten, fanden auf den verschiedenen Gebieten des damaligen Ungarns ein neues Übergangszuhause. Viele Flüchtlinge kamen in den nördlichen Komitaten des Landes an, unter anderem auf dem Gebiet der heutigen Slowakei, nicht nur in den Regionen, wo vor allem Ungarn siedelten, sondern auch in Landesteilen, die vorwiegend 405