Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - L. JUHÁSZ ILONA: Erdélyi menekültek Kassán és környékén az első világháború idején (A korabeli sajtó tükrében)
A megye alispánja is jelentős eredményekről számolhatott be a ruhaneműk gyűjtése tekintetében: Abaúj vármegye közönsége nemes részvéttel siet a nélkülöző erdélyi menekültek segítésére. A Puky Endre dr. alispán és Schell Gyula báró által indított fölevéltáros kimutatása szerint a következő eredménnyel járt: beszolgáltattak 1579 felsőruhát. 974 alsóruhát és 452 különféle ruhadarabot. A gyűjtőakció tovább folyik. 6 0 A menekültek visszautazásának megszervezésével kapcsolatban is jelentek meg információk a lapokban, többek közt arról is hogy a menekültek ingóságait díjtalanul szállítják haza: A belügyminiszter táviratilag értesítette a polgármestert, hogy a kereskedelemügyi miniszter rendeletefolytán az erdélyszéli menekültek szükségleteire szolgáló szállítmányok, melyeknek ilyen rendeltetését a feladás helye szerint illetékes községi elöljáróság igazolja, tárcája terhére hitelezetten díj fizetés nélkül továbbitassanak, egyidejűleg intézkedés történt eziránt, hogy az említett anyagok a szállítás sorrendjében előnyben részesüljenekA Összegzés A leírtak alapján megállapítható, hogy az erdélyi menekültek ügyét a kassaiak, valamint Abaúj-Torna vármegye lakossága a kezdetektől felkarolta, lakhatásukról, illetve átmeneti ellátásukról, a gyerekek tanulási feltételeiről egyaránt gondoskodtak. A különféle adománygyűjtésekbe a társadalom széles rétegei bekapcsolódtak. Ha figyelembe vesszük, hogy az erdélyi menekültek érkezésekor már egy éve dúlt a háború és jelentős gazdasági és egyéb problémákkal küzdött az ország, a gyűjtések eredményei különösen nagyfokú áldozatkészségéről tanúskodnak. Ekkora már az ötödik hadikölcsönt is meghirdették, közben folytak a különféle rekvirálások. Az élelmiszerhiány és különféle alapvető árucikkek beszerzése már nagy gondot jelentett a hátország lakosságának, elsősorban a városokban. A hadiözvegyek és hadiárvák helyzete is nagyon nehéz volt és jelentős munkaerőhiány lépett fel. Mindezeknek a körülmények a figyelembe vételével különösen nagyra értékelhetjük a lakosság erdélyi menekülteknek nyújtott segítséget. Még a legszegényebb északi vármegyékben (mint pl. Liptó), vagy az oroszok támadása során 1915-ben részben lerombolt Sáros megyében is gyűjtött adományokat, holott ez utóbbi maga is jelentős támogatásra szorult, hogy a falvakat újjáépíthesse. 6 2 Az erdélyiek számára szervezett gyűjtések és segélyezések azonban nem csupán az első világháborúban valósultak meg az általam kutatott területen. A második világháború idején szintén érkeztek menekültek a mai Szlovákia magyarlakta, 1938-ban visszacsatolt területeire. Erről számos, a korabeli lapokban megjelent újsághír is tanúskodik. Arra vonatkozó adatokkal is rendelkezünk, miszerint a második világháború idején a menekültek közül néhányan itt maradtak, egyesek házasságkötés révén telepedtek meg valamelyik dél-szlovákiai településen. Az itt élő magyarok 1989-ben, a román forradalom idején és utána is országos méretű gyűjtést szervezetek a romániai magyarok megsegítésére, ruhaneműt, élelmiszert és pénzadományokat egyaránt gyűjtöttek, amit el is szállítottak a különböző településekre. Az 1989-es rendszerváltás előtt nagyon sokan látogattak el Erdélybe, többek közt azzal a céllal, hogy gyógyszereket, esetleg bizonyos élelmiszereket 60 A vármegye az erdélyi menekültekért. Felvidéki Újság 1916. december 5. 3. 61 Az erdélyi menekültek podgyászát ingyen szállítják. Felvidéki Újság 1916. december 16. 3. 62 Sáros az erdélyi menekültekért. Felvidéki Újság 1916. november 19. 4. 400
