Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - L. JUHÁSZ ILONA: Erdélyi menekültek Kassán és környékén az első világháború idején (A korabeli sajtó tükrében)

Az alispán állítását, miszerint az erdélyi menekültek érkezéséről szóló híreszteléseknek nincs valóságlapja, rövidesen megcáfolják az újabb hírek. Az alábbiból például megtudható, hogy az egyik menekült családfő a kassai Andrássy-kávéházban már munkát is kapott: A Kassára menekült erdélyiek körül való az Andrássy kávéház új üzletvezetője is Csepcsik József. Maroshévizrót menekült, ahova mindjárt a kezdetekben betörtek az oláhok s tönkretették virágzó vendéglőjét s ingóságait. O maga családjával együtt alig bin menekülni szekerén, amidőn hátamögül a menekülő szekereket egyenként lövöldözték össze a gaz oláhok. Csepcsik jókedvűen, Erdély sorsának jobbrafordulásában reménykedve szolgálja ki figyelemmel a vendégeit.

2

1 Az erdélyi menekültek elhelyezésében a felekezeti és világi egyesületek is szerepet vállaltak, ahogy arról például az alábbi hír is tanúskodik: A Kassai Katholikus Patronage Egyesület közölte az Erdélyi Képviselők Segítő Bizottságával,

22 hogy az apátkai hadiárva otthonába öt Erdélyből menekült leánygyermeket, a bárcai hadiárvaotthonába pedig öt fiúgyermeket teljesen díjtalanul felvesz, továbbá hogy Apátka községben három, Erdélyből menekült család részére díjtalanul lakást biztosit, végül hogy a Kassai Székely-Társaság

22 közreműködésével székely asszonyokat és leányokat háztartási és másnemű alkalmazásra, valamint cselédeknek, a székely fiúkat pedig a helybeli patronázs munkaközvetítő útján tanoncoknak készséggel elhelyezi,

2

4 A Felvidéki Újságban rendszeresen megjelent az „Adakozzunk az erdélyiek javára!" felszólítás kiemelve, és az átlagostól nagyobb, kövér betűtípussal szedve. Az ország többi vármegyéjéhez hasonlóan Abaúj és Torna vármegyében is szerveztek gyűjtést a menekültek megsegítésére, ennek eredményeiről folyamatosan tájékoztatták a lakosságot. A lapokban közzétették az adományozók nevét, illetve az adomány összegét is, ezzel is további adakozásra ösztönözve másokat. Az alábbi hír végén a menekültek magukkal hozott állatállományára is kitérnek: Abaúj-Torna vármegye közönségének 1500 korona adományából Puky Endre dr. alispán az erdélyi menekültek segélyezésére 1000 koronát terjesztett fel a belügyminiszterhez, a vármegyei tisztviselők országos egyesületének pedig 500 koronát küldött az Erdélyből menekült tisztviselők és családtagjainak támogatására. Ugyancsak a: erdélyi menekültek részére a Tornai Takarékpénztár R. T. 500, Gedeon Aladár dr. országgyűlési képviselő, hídvégardói birtokos 100 koronát adományozott. Gondoskodás történt továbbá, hogy az Abaúj-Torna vármegyébe érkező menekülök a vármegyében otthonra találjanak, megmenekült állataikat a vármegye gazdái körében értékesíthessék, tartásra elhelyezhessék.

2

5 Amint az a fentiekből is kitűnik, a románok által megszállt, illetve a magyar hadügyminisztérium által kiüríttetett terűletekről érkező erdélyiek egy része ingóságainak egy részével magával hozta háziállatait is. Az állatok elhelyezése, illetve takarmánnyal való ellátása nehézségekbe ütközött, sok szervezési kérdés merült fel ezzel kapcsolatban. Az állatokat sok esetben áron alul voltak kénytelenek eladni a tulajdonosok. Ez utóbbi probléma a képviselőház ülésén is téma volt, a Felvidéki Újság is beszámolt róla: 21 Erdélyi menekültek az Andrássy kávéházban. Felvidéki Újság 1916. szeptember 28. 4. 22 Ez az egyesület az Erdélyből elmenekült tisztviselők segítése céljából alakult. 23 A Kassán 1909-ben alakult Székely Társasággal és az általa szervezett rendezvényekkel egy külön fejezetben foglalkozom. 24 Az erdélyi menekültekért. Kassai Újság 1916. szeptember 12. 3. 25 A vármegye az erdélyi menekültekért. Kassai Újság 1916. szeptember 10. 3. 392