Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - S. LACKOVITS EMŐKE: AZ árucsere jellemzői a Balaton-felvidéken

gatták, hisz a Veszprémhez közelebb eső falvak lakóinak távol volt. Tapolca a két nagy vásáros központ közé esett, így jelentős körzete alakulhatott ki. A Balaton keleti oldalának közösségei rendszeresen eljártak Enyingre, de az északi oldalról átmentek Karád, Tab, Lengyeltóti, sőt Székesfehérvár vásáraira is. Természetesen ez kölcsönös volt, a déli oldal településeiből az északi part vásárait keresték fel. A nagy, jelentős vonzáskörzettel rendelkező vásártartó helységek mellett kisebb jelentőségű vásáros települések voltak: Pécsely, Zánka, Köveskál, Szentbékkálla, Kővágóőrs, Gyulakeszi, Káptalantóti, Tihany, Badacsonytomaj. A vásárok biztosították a lehetőséget az állatok adás-vételére, a termények, a mindennapi szükségletek beszerzésére, a helyi és környékbeli iparosok számára kézműves termékeik értékesítésére. A térség vásárainak időpontját az alábbi táblázatokban foglaltuk össze.

7 Év Hely 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 Megjegyzés 1820 Balatonfüred 04 15. 13 15. Keszthely 06 05. 10. 21. Nagyvázsony 03 26 29 21 Invoc.Vas. 1 Quadr. Sümeg 02. 14. 19 Laet.vas. 4 Quadre. Dom.Palm. Tihany 24. Tótvázsony 24. 13. 29. Veszprém 14. 04 21. Év Hely 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 Megjegyzés 1856 Balatonfüred 04 15 11 11 Keszthely 06 10 21 11 el. csüt Húsv. ut. és Úrn. ut. csütörtök Kövágóőrs 13 vagy 14 Lesencetomaj 26 Nagyvázsony 14 02 20 12 19 Sümeg 03 24 26 19 Laet. előtt hétfő, Palm. Áld. Csüt. előtt hétfő 7 1820. évi adatok: Calendarium in usum ecclesiae r. catholicae. 1856. évi adatok: István bácsi naptára 1856-ra. 1870., 1879., 1903 évi adatok: Megbővített közhasznú nemzeti kalendárium az adott esztendőre. Az 1910-1950 közötti adatok az adatszolgáltatók visszaemlékezésén alapulnak. 345