Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - GELENCSÉR JÓZSEF: Pénzkölcsönzés a Káli-medencében

Az itt hozott példák hosszabb hatályú szerződésekről szóltak, viszont ahogy korábban említettük sok pénzkölcsönzés csak rövidebb időre történt. Az adatközlőktől tudjuk, hogy különösen a kamatmentes kölcsönöknél, így rokonok között, fordult elő, hogy a lejárat időpontját nem kötötték naptári időponthoz, határidőhöz. Ahogy országosan, úgy itt is a hitelező úgy nyilatkozott, hogy az adós akkor lesz köteles a kölcsönt visszafizetni, ha azt ő kéri vagy ha szüksége lesz rá. Aztán ha a hitelező bizalma megingott, meggondolta magát, aggódott pénze miatt, akkor előbb követelte azt vissza, mint amire az adós számított. A 20. század első felében már általános a naptári nap határidőkénti rögzítése. A: adós késedelme A kölcsönszerződésekben az adósok kötelezettséget vállaltak nem csak a tőke és kamatai visszafizetésére, hanem arra is, hogy nem fizetés esetén magukat bírósági illetve végrehajtási eljárásnak vetik alá. E vonatkozásban is veretes formulák találhatók a szerződésekben. így a már említett 182l-es okiratban az adós vállalta, hogy a hitelezők „magokat szabad választás szerént való javaimból kielégíthessék". Az 1857-es Adóslevélben a „bíróság által is megvehesse" szöveg állt. Egy 1865-ös Kötelező levélben pedig ezt vállalta a kölcsönvevő Gyenis Sándor: „Szabadságot engedek a legközelebbi bíróságnak rajtam vagy utódaimon megvehesse minden reá okozott költségeivel együtt".

2

0 Az iratok formai jegyei A szerződéseket szinte kivétel nélkül bizonyos szintű jogi ismerettel rendelkező személyek írták. Különösen a k iegyezésig hatj a át a szövegeket néhány latin szakkifejezéssel megtűzdelt veretes magyar nyelvezet és találhatók bennük bevett fordulatok A magánjogi ügyletek alakiságai sokféle gyökérre nyúltak vissza. Ezek egyike a középkori oklevelek hatása, mely érződött a tömeges, a köznép körében kialakult jogi írásbeliség egyszerűbb világában is. A 19. század elején így a hagyományos formula és a modem szerződési fordulat egyszerre voltjelen a kontraktusokban.

2

1 A Káli-medence kölcsönszerződéseit a reformkorban és az önkényuralom idején is jellemezte a szép magyar nyelv használata, a régies jogi stílus alkalmazása, és a profán tárgy, a pénzkölcsönzés ellenére bizonyos fokú ünnepélyesség. A 19. század végéig gyakori volt, hogy az adósok csak a kezük vonását adták, azaz az X jelet írták le. Szintén gyakran két tanút alkalmaztak. Összegzés A pénzkölcsönzés a Káli-medencében is az országos gyakorlathoz hasonlóan alakult, eltérés alig mutatkozott. Régi és újabb törvények határozták meg, amitől a népi gyakorlat, a jogi néphagyomány csak kis mértékben tért el. Ez volt tapasztalható a kölcsönhaszonkölcsön értelmezésében, vagy az okirat készítésénél vagy annak elmaradásánál. A szerződések tartalma és teljesítése körül vegyültek a korábbi idők patriarchális megoldásai és a kapitalizálódó, változó világ körülményeiből fakadó elemek. A kölcsönzésben gyakran ott volt a bizalmi elem a hitelező illetve az adós megválasztásában, aztán 20 Gyenis-Györffy Leopold család irattára Köveskál. 21 Kajtár 2004. 77-79. 328