Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
MIGRÁCIÓ - TÁJI KAPCSOLATOK - PETERCSÁK TIVADAR: Termelés és árucsere az egri hóstyákon
Gyümölccsel Ózd környékére is jártak az egriek. Az asszonyok hátikosárban, kosárral, a férfiak lapos kocsival szállították az éppen beérő cseresznyét, barackot, szilvát és szőlőt, és az utcákon megállva húzós mérleggel mérve pénzért árusították. Az egri gyümölcstermesztés, a gyümölcsfák fontosságára és szeretetére utal az a régi hóstyai szokás, hogy a meghalt családtag sírjára egy gyümölcsfa csemetét ültettek, hadd legyen a halotté, úgysem ehetik többet odahaza róla. Gyakran ecetfát is beástak. Ahogy a fa felnövekedett, arról ismert rá mindenki a halottja sírjára. 3 7 A szőlő és gyümölcs mellett az egri hóstyák lakóinak fontos bevételi forrása volt az eladásra történő zöldségtermesztés. Különösen a Makiári hóstya volt a zöldségesek hazája, a Kertész utca környékét Zellervárnak nevezte a város lakossága, de Putrás hóstyának is csúfolták. 3 8 A tímárok mellett itt éltek a német eredetű kertészek, akik kezdeményezői lehettek a 18-19. század folyamán kibontakozó jelentős zöldségtermesztésnek. Kertészkedéssel foglalkoztak a Hatvani hóstyán a Farkas-völgyben, Lajosvárosban és Kanadában is. Még a 20. század közepén is nagyarányú zöldségtermesztés folyt az Eger patak árterületén, amelynek laza és bőven termő talaja jóízű zöldséget termett. Az itteni családok akár egy-két holdas kertekben is termesztették a zöldséget (petrezselyem), sárgarépát, zellert, káposztát, hagymát, céklát, spárgát, majoránnát, salátát, uborkát, paradicsomot, paprikát. 3 9 A Makiári hóstyán egy sajátos öntözéses módszert, a vacsolást alkalmazták a lejtős kertekben. A kert közepén felülről lefelé bizonyos távolságra gödröket ástak, melyeket csatornával kötöttek össze. A kertben ásott kútból öntötték a vizet a csatornába, amiből az lefolyt az első gödörig, s ott a továbbfolyást megakadályozandó, a csatomanyílást ronggyal betömték. A termelők egy hosszúnyelű vacsoló lapáttal szórták szét a vizet a gödör környékén, és így haladtak tovább a lentebb lévő gödörbe eresztett víz szétlocsolásával. Ez nyári időben rendszeres délutáni, esti munkát jelentett a családoknak. 4 0 A Farkas-völgyben a házakhoz tartozó telkeken is öntözéssel termelték a primőrárut, és itt melegágyat is alkalmaztak. A 15-300 négyszögöles kertekben gémeskútból nyert vizet régen használt boroshordókba, kádakba, utóbb fémhordókba húzták, s innen kannákkal locsolták a paradicsomot, paprikát, retket, karalábét. A kerteket minden ősszel trágyázták, és a férfiak ásóval forgatták meg. A melegágyat lótrágyával tömték meg, gyepföldet tettek rá, majd a keretet és az üveget. Itt már 1851 -ben primőr uborkát termeltek. Asszonyi munka volt a melegágy gondozása, a palántázás, majd a növények ápolása és szedése. Az uborkát, salátát már januárban elvetették, az uborka- és paradicsom magot ágyban, a fejük alatt csíráztatták. A salátát mindig az uborka közé tették. A melegágyak helyére később karalábét, kelkáposztát és virágokat ültettek. A Hatvani hóstyán a szegényebb emberek 200-250 négyszögöl nagyságú bérelt földön termesztettek sárgarépát és petrezselymet. Az 1930-as években már a kézi vetőgépek is divatba jöttek. Háromszori kapálás után a megérett termést a férfiak forgatták ki ortókapával, a lánygyerekek és asszonyok pedig a gyökereket szedték fel a földről. 4 1 37 Türk 1912. 137., HML. XXXI-1/2.Í. 5. 38 HML. XXX1-1/2.Í. 2. Ez utóbbi név helyi magyarázata nem ismert. A Palócföldön putra-szék (árnyékszék) változata ismert. Szinnyei 1897-1901. II. 234. Putra szó alatt az árnyékszék alatti üreget, gödröt is értették, de általában üreg, gödör értelemben is használták. Czuczor-Fogarasi 1870. 381. Esetleg a kertek trágyázásával vagy a gödrökből történő locsolással függhet össze a csúfnév. 39 Türk 1912. 151-154., 40 Nagy 1994. 9-10. DIV ENA. 3208-94., Szuesik Nagy 2005. 40. 41 Boross Marietta gyűjtése 1969-ben. DIV ENA. 1210-69. 314
